Ugrás a tartalomhoz

Piura (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(San Miguel de Piura szócikkből átirányítva)
Piura
Piura címere
Piura címere
Piura zászlaja
Piura zászlaja
Közigazgatás
Ország Peru
MegyePiura megye
TartományPiura
KörzetPiura
Alapítás éve1532
PolgármesterJuan José Díaz Dios
Népesség
Teljes népesség473 025 fő (2017)[1]
Tszf. magasság34 m
IdőzónaPET (UTC-5)
Elhelyezkedése
Térkép
d. sz. 5° 12′ 03″, ny. h. 80° 37′ 31″5.200833°S 80.625278°WKoordináták: d. sz. 5° 12′ 03″, ny. h. 80° 37′ 31″5.200833°S 80.625278°W
Piura honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Piura témájú médiaállományokat.

Piura egy város Peruban, Piura megye székhelye. 2017-ben lakóinak száma körülbelül 470 000 volt.

Földrajz

[szerkesztés]

A város Peru északnyugati részén, Piura megye középpontjától kissé nyugatra található a Csendes-óceán és az Andok közötti sivatagos síkságon. Ami mégis lehetővé tette az ember letelepedését ezen a száraz vidéken, az a hegyekből érkező Piura folyó, amely mentén egy keskeny, de viszonylag termékeny sáv húzódik.

A sok napsütés miatt Piurát az „örök napfény városának” is nevezik.[2]

Története

[szerkesztés]

A mai Piura őse az a San Miguel de la Nueva Castilla nevű település volt, amelyet 1532-ben Francisco Pizarro alapított, és ami a Csendes-óceán déli partvidékének elsőként alapított spanyol települése volt. Ez a San Miguel azonban még nem ott feküdt, ahol a mai város, hanem a Chira folyó partján, és igen rövid időn belül átköltöztették egy újabb helyre, a Piura folyó völgyébe. Ezt a helyet ma Piura la Vieja („öreg Piura”) néven ismerik, és még ez sem azonos a mai várossal: itt is csak mintegy 40 évig létezett település, amelynek azonban volt már temploma, kolostora, kórháza és üzletei (köztük pulpería) is. A Piura név a kecsua pirhua szóból származik, aminek jelentése „magtár” vagy „élelemraktár”.[3][4]

A 19. század végére Piura lakossága már körülbelül 40 000 fő volt. 1891-ben óriási esőzés okozta árvíz pusztított a városban, amelynek során megsemmisült a 20 évvel azelőtt épült híd is a Piura folyó felett.[5]

Turizmus, látnivalók

[szerkesztés]

Piurában található egész Peru egyik legrégebbi városi tere, a Plaza de Armas, ahol 1870-ben felállították a szabadság emlékművét, körülötte pedig számos régi, ma is nagy fontossággal bíró kormányzati és vallási épület áll, köztük a 16. században elkészült (bár azóta többször átépített) Szent Mihály-székesegyház. A városban több múzeum is működik, például a Museo Vicús, ahol az ősi vikusz kultúra mintegy 2700 leletét mutatják be. A Casa Museo Almirante Grau nevű múzeum egy olyan, 18. századi házban működik, amely eredetileg Miguel Grau nemzeti hős nagyapjáé volt. A ma itt látható kiállítás azt mutatja be, hogyan kapcsolódott a Grau család Peru történelméhez különféle hazafias cselekedeteik által, és, mivel Miguel Grau haditengerész volt, ezért egy ezzel kapcsolatos kiállítás is helyt kapott itt. Az egykori Nuestra Señora del Carmen-templom helyén ma a vallási művészetek múzeuma működik.[2]

A város közelében (kb. 7 km-re) található a 25 hektáros Kurt Beer ökopark, amelyet a „város tüdejének” is neveznek. Látogatása ingyenes.[2]

Az ország egészéhez hasonlóan Piurában is igen népszerű a labdarúgás. A város első osztályú csapata az Atlético Grau, amely Miguel Grauról, a haditengerészet tábornokáról, a város híres szülőttéről kapta a nevét. Stadionja az Estadio Miguel Grau.[6]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 2017-es perui népszámlálás. (Hozzáférés: 2018. november 23.)
  2. a b c Turismo en Piura (spanyol nyelven). TurismoI. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  3. Historia de Piura (spanyol nyelven). MuniPiura. [2020. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  4. La Historia de San Miguel de Piura a lo largo de “El Tiempo” (spanyol nyelven). UDEP. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  5. Páginas importantes de la historia de Piura (spanyol nyelven). UDEP. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  6. Atlético Grau: Así luce el campo de juego del estadio Miguel Grau de Piura tras paralización de obras (FOTOS) (spanyol nyelven). El Bocón, 2020. február 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)