Salisburyi katedrális
| Salisburyi katedrális | |
| I. osztályba sorolt műemlék | |
 | |
 | |
| Vallás | anglikanizmus |
| Egyházmegye | Diocese of Salisbury |
| Építési adatok | |
| Építése | 1220 |
| Stílus | gótika |
| Tervezője |
|
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 134,7 m |
| Magasság | 123 m |
| Település | Salisbury |
| Elhelyezkedése | |
 Salisburyi katedrális
Pozíció az Egyesült Királyság térképén
| |
 é. sz. 51° 03′ 53″, ny. h. 1° 47′ 51″51.064722°N 1.797500°WKoordináták: é. sz. 51° 03′ 53″, ny. h. 1° 47′ 51″51.064722°N 1.797500°W | |
 | |
| A Salisburyi katedrális weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Salisburyi katedrális témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A salisburyi katedrális, hivatalos nevén Boldogságos Szűz Mária székesegyház (angolul: Cathedral Church of the Blessed Virgin Mary) anglikán székesegyház az angliai Salisbury városában. A székesegyházat a korai angol gótikus építészet szép példájának tartják. Viszonylag gyorsan, mintegy 38 év alatt épült fel 1220 és 1258 között, és stílusában olyan egységet és koherenciát mutat, amely egyedülálló a középkori angol katedrálisok között. A torony és a toronysüveg 1330-ra készült el, és a maga 123 méteres magasságával a legmagasabb templomtorony Angliában, valamint a 21. legmagasabb keresztény templom a világon.
A kerület eredeti katedrálisa a mai várostól mintegy 3,2 km-re északra fekvő Old Sarum erődített városában állt. Herbert Poore püspök 1197-ben határozta el az áthelyezését, de ez csak a bátyja, Richard Poore püspöksége idején, a 13. század elején valósult meg. Az új épület alapköveit 1220. április 28-án Salisbury grófja és grófnője tette le. 1258-ra elkészült a templomhajó, a kereszthajók és a kórus. Az egyetlen nagyobb bővítés az 1240-ben hozzáépített kerengő, az 1263-ban épített káptalan, valamint az 1330-ra elkészült torony és toronyház volt. Elkészültekor ez volt Anglia harmadik legmagasabb tornya, de a 16. században a lincolni katedrális és a régi Szent Pál-székesegyház tornyainak összeomlása után Salisburyé lett Anglia legmagasabb tornya.[1]
A székesegyház körüli tér (cathedral close) Nagy-Britannia legnagyobbja, számos építészeti és történelmi jelentőségű épülettel rendelkezik. Nikolaus Pevsner építészettörténész Anglia legszebbjeként jellemezte. A székesegyházban található óra a világ legrégebbi működő példányai közé tartozik. A Magna Carta Libertatum négy fennmaradt eredeti példányának egyike is itt található. A székesegyház 2008-ban ünnepelte felszentelésének 750. évfordulóját. 2023-ban, az 1985-ben megkezdett külső restaurálási program befejezéseként eltávolították az épületet mintegy 37 éven át beborító állványzatokat.
Története
[szerkesztés]Korai története
[szerkesztés]Salisbury 1075-ben lett püspöki székhely. Akkoriban a város a ma már elhagyatott Old Sarum helyén állt, egy dombon, a mai katedrálistól mintegy 3,2 km-re északra. Az Old Sarum székesegyháza a következő években épült, és 1092-ben szentelték fel.[2]
1197-ben Herbert Poore püspök engedélyt kért a katedrális áthelyezésére, valószínűleg a papság és a katonaság között megromlott kapcsolatok miatt, mivel elég szűkös volt a hely Old Sarumban.[3] Az engedélyt megkapta, de a költözést többször is elhalasztották, egészen utódja és testvére, Richard Poore hivatalba lépéséig. Egy legenda szerint Poore püspök egy nyilat lőtt abba az irányba, amerre a katedrálist építette volna; a nyíl eltalált egy szarvast, amely azon a helyen pusztult el, ahol ma a salisburyi székesegyház áll.
Az építkezést adományokból finanszírozták, elsősorban a délkelet-angliai kanonokoktól és plébánosoktól, akiket arra kértek, hogy az épület befejezéséig évente meghatározott összeggel járuljanak hozzá a munkálatokhoz. 1220. április 28-án William Longespée, Salisbury 3. grófja és Ela of Salisbury, Salisbury 3. grófnéja tették le az alapköveket.[4] A katedrálishoz szükséges kő nagy része a Teffont Evias kőbányájából származott. Az új helyszín magas talajvízszintje miatt a katedrális mindössze 1,2 méter mély alapokra épült. 1258-ra elkészült a főhajó, a kereszthajók és a kórus. Mivel nagyrészt mindössze 38 év alatt épült fel, Salisbury messze a legkövetkezetesebb építészeti stílussal rendelkezik a középkori angol katedrálisok közül. Az alkalmazott stílust korai angol gótikának vagy lándzsás gótikának nevezik, ez utóbbi a lándzsaablakok használatára utal, amelyeket nem osztanak fel szalagkeretek.[5][6]
A nagyobb részek, amelyeket később kezdtek el építeni, az 1240-ben hozzáépített kerengő, az 1263-ban épített káptalanház, a torony és a toronysisak, amely 1330-tól a maga 123 méteres magasságával uralta a város látképét. Összesen 70 000 tonna követ, 3000 tonna fát és 450 tonna ólmot használtak fel a templom építéséhez. Befejezésekor a székesegyháznak volt a legmagasabb kőből épült tornya Angliában, és a harmadik legmagasabb a világon, a lincolni és a londoni székesegyház után, ezek süvege azonban fából készült. Az utóbbi két torony 16. század közepén bekövetkezett összeomlásával Salisbury tornya maradt a legmagasabb az országban.
1668-ban a kor legnagyobb építésze, Christopher Wren állagmegóvási intézkedéseket végzett a központi pillérek megerősítésére, amelyek addigra már láthatóan deformálódtak a torony és a sisak súlya alatt.[7][8] 1790-ben James Wyatt építész jelentős változtatásokat hajtott végre a székesegyházon, beleértve az eredeti szentélyrekesztő cseréjét és a főépülettől mintegy 98 méterre északnyugatra álló harangtorony lebontását.
Modernkori története
[szerkesztés]Az épület teljes körű felújítása1985-ben kezdődött meg. 2008-ban ünnepelték a székesegyház felszentelésének 750. évfordulóját. A külső restaurálási program 2023-ban fejeződött be, ekkor távolították el az évtizedek óta használt állványzatot. E munkálatok során mintegy 1100 követ cseréltek ki, megtisztították az ablakokat, restaurálták a fakereteket, kijavították az ólom vízvezetékeket és egyéb javítási munkálatokat végeztek 37 éven keresztül, ami majdnem annyi idő, mint amennyi alatt amaga a székesegyház felépült.[9]
A katedrális korábban öt székesegyházi csendőrt (úgynevezett „Close Constables”) alkalmazott, akiknek feladata elsősorban a székesegyház közelében a rend fenntartása volt. Őket 2010-ben a költségcsökkentő intézkedések részeként elbocsátották.[10] A csendőröket először akkor nevezték ki, amikor a székesegyház 1611-ben szabadságjogot kapott, és egészen az önkormányzati rendőri erők 1835-ös bevezetéséig, a Municipal Corporations Act (önkormányzati testületekről szóló törvény) meghozataláig fennmaradt a testület. 1800-ban a városi rendőrökkel együtt felhatalmazást kaptak arra, hogy a városi börtönökkel együtt végrehajtsák a bírák vagy bíróságok azon utasításait, amelyek a foglyok szállítását írják elő a megyei börtönbe (Fisherton Angerbe, akkor Salisbury városán kívül), vagy onnan, mintha az a városi börtön lenne, így ezáltal külön mentességet kaptak a saját hatáskörükön kívül való fellépésükért indított bírósági eljárások alól.[11] A székesegyháznak, mint szabad jogi személynek a külön rendőrség fenntartásához való jogát az 1888-as Local Government Act (önkormányzati törvény) végérvényesen megszüntette.
1864 és 1953 között feljegyzések szerint vándorsólymok fészkeltek a székesegyházban. Több példány 2013-ban érkezett, és azóta minden évben sikeresen költöttek a székesegyház tornyán.[12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Britain's tallest spire (angol nyelven). website. (Hozzáférés: 2024. október 9.)
- ↑ History of Old Sarum. English Heritage. (Hozzáférés: 2024. október 9.)
- ↑ Somerset Historical Essays/Peter of Blois - Wikisource, the free online library (angol nyelven). en.wikisource.org. (Hozzáférés: 2024. október 9.)
- ↑ Sackett, Naomi: The life of Ela, Countess of Salisbury (brit angol nyelven). Wiltshire and Swindon History Centre, 2015. szeptember 15. (Hozzáférés: 2024. október 9.)
- ↑ Alec Clifton-Taylor – Martin Hürlimann: The cathedrals of England. Rev. ed., reprinted. 2000. = World of art, ISBN 978-0-500-20062-9 Hozzáférés: 2024. október 9.
- ↑ The English cathedral. Repr. 2003. ISBN 978-1-84330-120-2 Hozzáférés: 2024. október 9.
- ↑ Spire Salisbury Cathedral. www.guideofengland.com. (Hozzáférés: 2024. október 9.)
- ↑ How Sir Christopher Wren influenced Salisbury Cathedral (angol nyelven). Salisbury Journal, 2023. október 20. (Hozzáférés: 2024. október 9.)
- ↑ „Salisbury Cathedral restoration complete after four decades”, 2023. szeptember 10. (Hozzáférés: 2024. október 9.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Anger after Salisbury Cathedral Constables 'scrapped to save money' (angol nyelven). The Telegraph, 2010. augusztus 6. (Hozzáférés: 2024. október 9.)
- ↑ UK Government Web Archive. webarchive.nationalarchives.gov.uk. (Hozzáférés: 2024. október 9.)
- ↑ Peregrine Falcons (brit angol nyelven). Salisbury Cathedral. (Hozzáférés: 2024. október 9.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Salisbury Cathedral című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.