Ugrás a tartalomhoz

Salabert Erzsébet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Salabert Erzsébet
Született1930. augusztus 10.
Budapest
Elhunyt1958. november 28. (28 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásagépmunkás
Halál okaakasztás
SablonWikidataSegítség

Bakos Gyuláné Salabert Erzsébet (Budapest, 1930. augusztus 10.Budapest, 1958. november 28.) gépmunkás. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt kivégezték.

Élete

[szerkesztés]

A házasságon kívül született gyerek apját nem ismerte, menhelyen nevelkedett. Segédmunkás volt, csavargásért javító-nevelő munkára ítélték, később dolgozott, de az erkölcsrendészet tiltott kéjelgésért és csavargásért többször felelősségre vonta. Mindkét házasságon kívül született gyerekét állami gondozásba adta. Jelen volt a Rádió ostrománál, az amerikai követség előtti tüntetésen, különböző fegyveres csoportokhoz csapódott, majd harcolt a Práter utcai fegyveresekkel. Lőszert osztott a Köztársaság téren. Szervezkedés, gyilkosság és a forradalomban való részvétel vádjával ítélték halálra. Az ítélet szerint részt vett a Köztársaság téren elfogott pártházvédők elleni atrocitásokban. 1957. március 15-én egy óbudai vendéglő ablakait díszítő vörös szalagot földre dobva összetaposta. 28 éves volt, amikor 1958. november 28-án kivégezték.

Tevékenysége 1956-ban

[szerkesztés]

A 23 éves Galgóczi Zoltán, a 27 éves Nagy József és a 20 éves Vass Lajos rendkívül nehéz körülmények között nevelkedett, a forradalom előtt közbűntényes vádakkal már mindhármukat többször elítélték. Október 26-án együtt szabadultak Oroszlányból, a büntetés-végrehajtási munkahelyről. A Wesselényi utcai "Farkas"-csoporthoz csatlakozva részt vettek az októberi és a novemberi szovjetellenes harcokban - különösen Vass Lajos. A 26 éves Bakosné Salabert Erzsébet, mint Nagy József élettársa tartott a társasággal. A 23 éves Lachky Albert lakatos és a 18 éves Burgermeiszter József szerszámkészítő szintén korábbi ismerősök voltak. Ők az ugyancsak VII. kerületi Hársfa utcai Steiner-csoport tagjaiként vettek részt a harcokban.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Gosztonyi Péter: Föltámadott a tenger… 1956 (Bp., 1989);
  • Halottaink 1956. II. (Bp., 1989).

Külső hivatkozások

[szerkesztés]