Ho Si Minh-város
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Ho Si Minh-város (Thành Phố Hồ Chí Minh) | |
 | |
| A város látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Vietnám |
| Alapítás éve | 1698 |
| Irányítószám |
|
| Körzethívószám |
|
| Testvérvárosok | Lista
|
| Népesség | |
| Teljes népesség | 9 389 720 fő (2022)[1] |
| Népsűrűség | 2920 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 13 m |
| Terület | 2095 km² |
| Időzóna | indokínai idő |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 10° 46′ 32″, k. h. 106° 42′ 07″10.775556°N 106.701944°EKoordináták: é. sz. 10° 46′ 32″, k. h. 106° 42′ 07″10.775556°N 106.701944°E | |
 | |
| Ho Si Minh-város weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ho Si Minh-város témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ho Si Minh-város (vietnámiul: Thành Phố Hồ Chí Minh, korábbi nevén Saigon) Vietnám legnagyobb városa, az ország déli részén, a Saigon folyó partján található. Prey Nokor néven Kambodzsa legfontosabb kikötője volt, míg a vietnámiak el nem foglalták a 16. században. Szaigon (vietnámiul: Sài Gòn) néven 1954-ig Francia-Indokína, majd 1975-ig, a vietnámi háború befejeződéséig Dél-Vietnám fővárosa volt.
Népessége
[szerkesztés]Lakossága elővárosokkal 2014-ben 12 865 411 fő volt.[2]
Éghajlat
[szerkesztés]Éghajlata trópusi szavannai, Köppen éghajlati besorolásán: Aw/As. Az átlagos páratartalom: 78-82%. Az évi csapadék zöme májustól novemberig hull le.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 31,6 | 33,0 | 34,0 | 34,6 | 34,0 | 32,4 | 32,0 | 31,8 | 31,3 | 31,2 | 31,0 | 30,8 | 32,3 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 21,1 | 22,5 | 24,4 | 25,8 | 25,2 | 24,6 | 24,3 | 24,3 | 24,4 | 24,0 | 22,8 | 21,4 | 23,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 14 | 4 | 11 | 50 | 218 | 312 | 294 | 270 | 327 | 268 | 116 | 48 | 1932 |
| Forrás: World Meteorological Organization, adb.org | |||||||||||||
Történelem
[szerkesztés]A települést valószínűleg az 1. és a 6. században mint halászfalut alapították a khmerek. A Funan Birodalom része volt.
Később nagy kereskedelmi központ lett, kínaiak, indiaiak, malájok kereskedtek itt.
A franciák 1859. február 17-én érkeztek a vidékre. 1891-ben megépítették a postát. A városba misszionáriusok érkeztek. 1862. június 5-én Saigon lett Indokína fővárosa. A kaucsuk és a rizs termesztése kezdődött el ekkor.
1941. július 28-án a japán csapatok megszállták Indokínát. 1945. augusztus 19-éig. A Việt Minh ekkor kezdett el harcolni a japánok ellen, és 1945. szeptember 2-án Hanoi lett a vietnámi főváros.
A franciák ellen folytatott indokínai háború (1946–54) nyomán Vietnám két részre szakadt. A déli rész 1949–54 között átmenetileg Vietnám Állam (État du Viêt Nam) néven létezett a Francia Unió részeként, Saigon fővárossal.
1954-től Saigon – genfi konferencia nyomán megalakult – Dél-vietnámi Köztársaság fővárosa volt. A vietnámi háború végén, 1975. április 30-án az észak-vietnámi hadsereg és a Vietkong csapatai elfoglalták, azóta az egyesült Vietnám része.
1976. július 2-án változtatták nevét Saigonról a jelenlegire, Hồ Chí Minh észak-vietnami elnök neve után.
A város közigazgatási beosztása
[szerkesztés]
.jpg)
A város 19 kerületre és 5 körzetre osztották.
| Ho-Si-Minh-város felosztása | ||||
| Név | terület | Lakosság (fő) | Népsűrűség | |
| Quận 1 | 7,73 | 198 032 | 25 619 | |
| Quận 2 | 49,74 | 125 136 | 2 516 | |
| Quận 3 | 4,92 | 201 122 | 40 878 | |
| Quận 4 | 4,18 | 180 548 | 43 193 | |
| Quận 5 | 4,27 | 170 367 | 39 899 | |
| Quận 6 | 7,19 | 241 379 | 33 571 | |
| Quận 7 | 35,69 | 159 490 | 4 469 | |
| Quận 8 | 19,18 | 360 722 | 18 809 | |
| Quận 9 | 114,00 | 202 948 | 1 780 | |
| Quận 10 | 5,72 | 235 231 | 41 124 | |
| Quận 11 | 5,14 | 224 785 | 43 732 | |
| Quận 12 | 52,78 | 290 129 | 5 497 | |
| Quận Bình Tân | 51,89 | 398 712 | 7 684 | |
| Quận Bình Thạnh | 20,76 | 423 896 | 20 419 | |
| Quận Gò Vấp | 19,74 | 452 083 | 22 902 | |
| Quận Phú Nhuận | 4,88 | 175 293 | 35 921 | |
| Quận Tân Bình | 22,38 | 397 569 | 17 764 | |
| Quận Tân Phú | 16,06 | 366 399 | 22 814 | |
| Quận Thủ Đức | 47,76 | 336 571 | 7 047 | |
| Huyện Bình Chánh | 252,69 | 304 168 | 1 204 | |
| Huyện Cần giờ | 704,22 | 66 271 | 94 | |
| Huyện Củ Chi | 434,50 | 288 279 | 663 | |
| Huyện Hóc Môn | 109,18 | 245 381 | 2 247 | |
| Huyện Nhà Bè | 100,41 | 72 740 | 724 | |
| Összesen | 2 095,01 | 6 117 251 | 2 920 | |
Kultúra
[szerkesztés]Színház
[szerkesztés]- Városi színház: 1899-ben nyitották meg kapuit.
- Hòa Bình-színház
- Bình Quới Kulturális Palota
Múzeum
[szerkesztés]- Történelmi múzeum
- Hadi áldozatok múzeuma
- Forradalom múzeum
- Hồ Chí Minh Múzeum
- Művészetek múzeuma
Média
[szerkesztés]A médiát a kommunista párt cenzúrázza.
- Napilapok: Sài Gòn Giải Phóng, Tuổi Trẻ, Người Lao Động, Thể thao (sportújság) és Saigon Times Daily.
- Rádió és televízió: A Voice of HCMC People a legnagyobb rádióadó a régióban; a Vietnam TV az állami televízió.
Látnivalók
[szerkesztés]- A Dong Khoi mellett fekszik az 1886 és 1891 épített Főposta épülete.
- A város északi felében található a Tanácsháza, amely 1906-ban épült. Mellette park terül el.
- A Notre Dame nevű katedrális, amely 1877 és 1883 között épült.
- Pagodák: Jáde, Phuoc-An-Hoi-Quan, Giac Lam stb.
- Bitexco Financial Tower (felhőkarcoló)
- War Remnants Múzeum
- Cao Dai templom (kaodaizmus)
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Hivatkozások
[szerkesztés]
