Sahelanthropus tchadensis
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
 "Toumaï" | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: késő miocén 7-6.2 millió évvel ezelőtt | ||||||||||||||||||
 Sahelanthropus tchadensis koponya (Toumaï) öntvény
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Sahelanthropus tchadensis Brunet et al., 2002[1] | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sahelanthropus  A Wikimédia Commons tartalmaz Sahelanthropus |
A Sahelanthropus tchadensis egy kihalt homininae faj (és talán az Orrorin őse), ami körülbelül 7 millió évvel ezelőtt a miocén korban élt, vélhetően nagyon közel a csimpánz-ember elágazás idejéhez. Kevés olyan lelet ismert, mint a Toumaï becenevű részleges koponya.
Kövületek
[szerkesztés]A kövületei egy viszonylag kis méretű 7 millió éves koponyát, a hozzá tartozó öt állkapocs darabot és néhány fogat tartalmaznak, a fosszíliákban a származtatott és primitív jellemzők keverednek. Nem találtak a test koponya alatti részéhez tartozó maradványokat. Csak egy koponya ismert ami nagymértékben eltorzult a fosszilizáció ideje és a felfedezés alatt, a koponya a dorzoventrális tengely mentén lapított, és a jobb oldala megnyomódott.
Felfedezése
[szerkesztés]Típuspéldányát, a TM 266-01-060-1 leletet 2002-ben a francia Michel Brunet vezette francia-csádi kutatócsoport Csádban fedezte fel, egy csaknem teljesen ép, 7 millió éves koponyát, a hozzá tartozó állkapocs darabjait és néhány fogat. A leleteket Toumainak nevezték el, ami a helyi goran nyelven az „élet reményét” jelenti. A latin név nagyjából a következőképpen fordítható magyarra: "száheli ember Csádból".
Jellemzői
[szerkesztés]A koponya vizsgálata során kiderült hogy agytérfogata csak 320 cm³-380 cm³ volt, ami hasonló a mai csimpánzok agytérfogatához és sokkal kisebb mint a hozzávetőleges emberi agytérfogat ami 1350 cm³. Vannak azonban, akik vitatják, hogy hominida lenne: ők túl laposnak és kicsinek tartják a koponyát. Brigitte Senut antropológusnő a maradványok alapján feltételezi, hogy egy gorilla-szerű lényről van szó. A fogai, szemöldökíve és az arc szerkezete jelentősen különbözik a Homo sapiensétől. A jellemzői laposabb arcot mutatnak, a fogsora U alakú, kis szemfogai voltak, és elülső öreglyuka.
A nagy kérdés ezek után az lett, hogy képes lehetett-e a két lábon való járásra? Mivel nem találtak koponya alatti maradványokat, nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy valóban kétlábú volt-e. Erre a kérdésre a Christoph Zollikofer vezette kutatócsoport próbált választ adni az idők során eltorzult koponyáról készített háromdimenziós felvételek segítségével. Az öreglyuk (ahol a gerinc a koponyához csatlakozik) elülső helyzetéből arra következtettek, hogy Toumai már képes lehetett arra, hogy két lábon járjon. Az öreglyukat vizsgáló elsődleges tanulmány vezető szerzője feltételezi, hogy a két lábon járó járásmód használata nem lenne észszerűtlen, mivel a koponyalap morfológiája hasonló az későbbi homininákéhoz. Néhány paleontológus vitatja ezt az értelmezést, kijelentve, hogy a koponyalap, valamint fogazat és az arcvonások nem mutatnak a Hominin kládba való egyedülálló adaptációkat, vagy jelzik a kétlábúságot, és azt állítják, hogy a szemfogak kopása hasonló más miocén kori majmokéhoz.[2]
2022 augusztusában a CNRS és a Poitiers-i Egyetem kutatói három végtagcsontot – egy combcsontot és két singcsontot – elemeztek, amelyeket a Sahelanthropushoz kapcsoltak. Eredményeik szerint a combcsont szerkezete arra utal, hogy a faj rendszeresen járt két lábon, míg a singcsontok morfológiája azt jelzi, hogy a fákon is mozgott, valószínűleg négy végtagot használva. Ez arra utal, hogy a bipedalizmus már korán megjelent az emberi evolúcióban, de a fán való mozgás képessége is megmaradt. [3]
2024 júliusában a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói újraelemezték a Sahelanthropus végtagcsontjait. Elemzésük szerint sem a külső morfológia, sem a belső struktúra nem támasztja alá a rendszeres két lábon járást. Ez a tanulmány megkérdőjelezi a korábbi eredményeket, és arra utal, hogy a Sahelanthropus nem volt rendszeres két lábon járó. [4]
Kapcsolata az emberrel és a csimpánzzal
[szerkesztés]Lehet hogy az ember és a csimpánzok közös őse, bár ezzel kapcsolatban még nem jutott konszenzusra a tudományos közösség. Ha az eredeti elhelyezése a helyes, hogy ember ős, de nem csimpánz ős az az emberi törzsfejlődés képét bonyolítaná. Különösen akkor ha Toumaï valóban közvetlen emberi ős, mivel az arcvonásai kétségessé teszik az Australopithecus státuszát aminek megvastagodott szemöldökíve volt, ami hasonló néhány későbbi hominináéhoz (nevezetesen a Homo erectuséhoz), és a Sahelanthropus szemöldökív morfológiája eltér minden australopithecinétől, a legtöbb fosszilis hominináétól és a mai emberétől.
A másik lehetőség az hogy Toumaï kapcsolatban áll az emberekkel és a csimpánzokkal, de egyiknek sem az őse. Brigitte Senut és Martin Pickford az Orrorin tugenensis felfedezői szerint az S. tchadensis jellemzői összhangban vannak egy nőstény proto-gorillával. Még ha ezt az állítást megerősítenék a lelet nem veszítené el a jelentőségét mert jelenleg nagyon kevés csimpánz, vagy gorilla őst találtak Afrikában. Így ha az S. tchadensis a csimpánzok vagy a gorillák egy ősi rokona, akkor a legkorábbi ismert tagja lenne a származási vonaluknak. És az S. tchadensis azt jelzi hogy az emberek és a csimpánzok utolsó közös őse valószínűtlen hogy szorosan hasonlított a mai csimpánzokra, amit korábban néhány paleontológus feltételezett.[5][6]
Egy további lehetőség amit egy 2012-ben megjelent kutatás emelt ki, hogy az ember-csimpánz szétválás korábban történt mint ahogy azt korábban gondolták, a lehetséges tartománya 7-13 millió évvel ezelőtt (újabban ennek a tartománynak a végét támogatja a legtöbb kutató), az emberi generációk közötti lassabb DNS változások alapján mint amit korábban gondoltak. Sőt néhány kutató (például Tim D. White, University of California) figyelembe veszik azokat a javaslatokat amik szerint megdőlt hogy a Sahelanthropus túl korai hogy ember ős legyen.[7]
A kozmogenikus atomok üledék izotóp analízise szerint körülbelül 7 millió éves.[8] Ebben az esetben azonban a kövületeket szabadon laza homokban találták, társfelfedezője Beauvilain figyelmeztet hogy az ilyen üledéket könnyen megmozdíthatja a szél, ellentétben a döngölt földel így a 7 millió éves dátum kevésbé biztos.[9]
Valójában lehet hogy Toumaï újratemetődött a közelmúltban. Tafonómiai elemzés feltárta egy, esetleg kettő újratemetődés lehetőségét. Két másik homonida kövületet találtak (egy bal combcsontot és egy alsó állkapcsot) azonos "sírban", különböző emlős maradványok mellett. A kövületeket körülvevő üledék ezért lehet hogy nem az az anyag ami a csontokat eredetileg körülvette, így szükséges a kövületek korát megerősíteni valamilyen más eszközzel..[10] A lelőhelynél talált fauna nevezetesen az Anthracotheriidae Libycosaurus petrochii és a disznófélék közé tartozó Nyanzachoerus syrticus, azt sugallja hogy több mint 6 millió éves, mivel ezek a fajok addigra valószínűleg már kihaltak.[11]
Sok kutató tehát feltételezi, hogy Toumai az emberszabású majmok és a hominidák közös őse. A molekuláris biológiai vizsgálatok szerint nagyjából ebben az időben vált szét a csimpánz és az ember fejlődési vonala, ám sajnos a 4–6 millió éves időszakból egyáltalán nem találtak hominida maradványokat, leszámítva két Ardipithecus leletet.
A nagyon várt lelet azért is megosztja az antropológusokat, mert a jórészt elfogadott „East Side Story” elmélet (Yves Coppens, 1980) szerint a hominidák a Nagy-hasadékvölgytől keletre, míg az emberszabású majmok attól nyugatra alakultak ki egy közös ősből. Toumai-t a Nagy Hasadékvölgytől mintegy 2500 km-rel nyugatra, tehát az elmélet szempontjából „rossz helyen” találták. A tudományos vitákból erősen kiérezhető egyfajta angolszász-francia rivalizálás is.
Források
[szerkesztés]- ↑ a b (2002) „A new hominid from the Upper Miocene of Chad, Central Africa” (PDF). Nature 418 (6894), 145–151. o. DOI:10.1038/nature00879. PMID 12110880.
- ↑ (2002) „Palaeoanthropology (communication arising): Sahelanthropus or 'Sahelpithecus'?”. Nature 419, 581–582. o. DOI:10.1038/419581a. PMID 12374970.
- ↑ Sahelanthropus, the oldest representative of humanity, was indeed bipedal...but that’s not all! | CNRS (angol nyelven). www.cnrs.fr, 2022. augusztus 24. (Hozzáférés: 2024. november 8.)
- ↑ What about bipedalism in Sahelanthropus? (angol nyelven). www.mpg.de. (Hozzáférés: 2024. november 8.)
- ↑ Guy F., Lieberman D. E., Pilbeam D., Ponce de Leon M. S., Likius A., Mackaye H. T., Vignaud P., Zollikofer C. P. E. and Brunet M., (27 December 2005). "Morphological affinities of the Sahelanthropus tchadensis (Late Miocene hominid from Chad) cranium" PNAS, 102 (52) : 18836–18841.
- ↑ (2006) „An Ape or the Ape : Is the Toumaï Cranium TM 266 a Hominid?” (PDF). PaleoAnthropology 2006, 36–50. o.
- ↑ Catherine Brahic (2012. november 24.). „Our True Dawn”. New Scientist (2892), 34–7. o, Kiadó: Reed Business Information., citing research by Augustine Kong (Decode Genetics, Reykjavik), David Reich (Harvard) and others
- ↑ (2008) „Cosmogenic nuclide dating of Sahelanthropus tchadensis and Australopithecus bahrelghazali: Mio-Pliocene hominids from Chad” (PDF). PNAS 105 (9), 3226–3231. o. [2015. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1073/pnas.0708015105. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
- ↑ (2008) „The contexts of discovery of Australopithecus bahrelghazali and of Sahelanthropus tchadensis (Toumaï) : unearthed, embedded in sandstone or surface collected?”. South African Journal of Science 104 (3), 165–168. o.
- ↑ (2009) „Was Toumaï (Sahelanthropus tchadensis) buried ?”. Anthropologie XLII/23 (1), 1–6. o.
- ↑ (2005) „New material of the earliest hominid from the Upper Miocene of Chad” (PDF). Nature 434 (7034), 752–755. o. DOI:10.1038/nature03392. PMID 15815627.
Lásd még
[szerkesztés]Az emberfélék fosszíliáinak listája
Források
[szerkesztés]Angol nyelven
[szerkesztés]- Toumaï
- Sahelanthropus tchadensis
- Toumaï, the face of the deep
- Monkey or man? Toumai, hailed as our oldest ancestor, is stirring ancient scientific rivalries
- www.chez.com/paleotchad
- site.voila.fr Archiválva 2008. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- toumai.site.voila.fr Archiválva 2009. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
