Sadler-imola

Sadler-imola
	Virágzata
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida);
Rend:	Fészkesvirágzatúak (Asterales);
Család:	Őszirózsafélék (Asteraceae);
Alcsalád:	Katángformák (Cichorioideae);
Nemzetség-; csoport:	Cardueae;
Alnemzetség-; csoport:	Centaureinae;
Nemzetség:	Imola (Centaurea);
Faj:	C. sadleriana;
Tudományos név
	Centaurea sadleriana; Janka
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sadler-imola témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sadler-imola témájú kategóriát.

A budai imola vagy Sadler-imola (Centaurea sadleriana) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának katángformák (Cichorioideae) alcsaládjába, a Cardueae (Cynareae) nemzetségcsoportba, a Centaurea vagy imola nemzetségbe tartozó évelő növényfaj. Specifikus nevét Sadler Józsefről (1791–1849), a pesti egyetem gyógyszerész-, orvos- és botanikusprofesszoráról kapta.

A Kárpát-medence területén szubendemikus. A Pilis–Budai-hegységben gyakori. A löszös-homokos talajt kedveli.^[1] A Mátrában megtalálhatóak állományai.^[2]^[3]

Jellemzők

60–100 cm magas, ágas növény. Lándzsás-karéjos levelei szárnyasan szeldeltek, érdesek. A fészekvirágzat ovális vagy gömbös, 15–18 mm széles, a belső fészekpikkely függeléke nagy, kerekded-ovális, hártyás, töve fekete, széle ezüstfehér, fényes. A virágok rózsás pirosak, május és késő október között nyílnak.^[1] Termése bóbitás kaszattermés.

Védelme

A faj nincs veszélyben, de szűk élettere miatt (csak Magyarországon és határterületein él) Magyarországon védett növény, és az európai Vörös lista is említést tesz róla.^[4]

2008-ban florisztikai vizsgálatok folytak a Dunapataj településhez tartozó Nagy-szék (80 hektár) és Sas-szék (10 hektár) nevet viselő szikes legelőkön. A vizsgálatok során kimutatták, hogy a két területen a budai imola (Centaurea sadleriana L.) populációi élnek. A faj nem mondható egy gyakori fajnak, de a Kiskunság ezen vidékein viszonylag nagyobb populációival is lehet találkozni.^[5]

Centaurea sadleriana
Budai imola a dunapataji Nagy-széken

Források

terra.hu

Jegyzetek

↑ ^a ^b Simon, T. (2000). A magyarországi edényes flóra határozója
↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
↑ Zasavica Special Nature Reserve: Survey of Extremely Endangered Taxons in the Flora of Serbia Which Live in the SNR Zasavica Archiválva 2007. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ Baranyai Balázs (2008): Florisztikai és cönológiai vizsgálatok a dunapataji Nagy-széken, Szakdolgozat, NymE-Sopron pp.: 68

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[simon-1] Simon, T. (2000). A magyarországi edényes flóra határozója

[2] [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

[3] A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

[4] Zasavica Special Nature Reserve: Survey of Extremely Endangered Taxons in the Flora of Serbia Which Live in the SNR Zasavica Archiválva 2007. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben

[5] Baranyai Balázs (2008): Florisztikai és cönológiai vizsgálatok a dunapataji Nagy-széken, Szakdolgozat, NymE-Sopron pp.: 68

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]