Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2024-1-1

A havasi csóka vagy sárgacsőrű csóka (Pyrrhocorax graculus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj. Két alfaja a magashegységekben költ Spanyolország keleti részeitől kezdve, Dél-Európán át, Észak-Afrikáig, Közép-Ázsiáig, egészen Kína és India magashegységeiig. Képes nagyobb magasságokban költeni, mint más madárfajok, tojása is alkalmazkodott a ritkás levegőjű környezeti viszonyokhoz. Ez abban mutatkozik meg, hogy nagyobb az oxigénfelvétele és kevesebb vizet veszít.

Felnőtt egyedének tollazata fényes, fekete, írisze sötétbarna, rövid sárga csőre és vörös színű lába van, hangja jellegzetes. Könnyed, akrobatikus röpte van, melynek során teljesen kitárja szárnytollait. Némileg kisebb, mint a havasi varjak, testhossza 37–39 cm-es, ebből 12–14 cm hosszúságú a farktolla, szárnyfesztávolsága 75–85 cm. Egy életre együtt marad párjával és fészkelőhelyéhez is ragaszkodik, ami igen gyakran egy üreg, vagy nagyobb repedés a meredek sziklafalakon. Fészkét gallyakkal béleli, amelybe a tojó három-öt fehéres alapszínű, barna pöttyös tojást rak le. A fiókákat mindkét szülő táplálja. Többnyire csapatban jár táplálékért a lelegeltetett füves rétekre, ahol nyaranta főleg gerinctelen állatokat, míg télen növényi eredetű táplálékot, magvakat fogyaszt. Szívesen megjelenik a turisták által látogatott helyeken is, ahol akár további élelemforráshoz juthat.

Ragadozónak és élősködőnek tartott faj. A mezőgazdasági technológiák változása egyes populációinak csökkenését eredményezte, de mindazonáltal kiterjedt élőhelye és jelentős állománya miatt globális szinten nem veszélyeztetett. A klímaváltozás azonban veszélyt jelenthet a havasi csókákra, mivel felfelé tolódik a számára szükséges alpesi élőhelyek határa.