Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2023-20-1
.jpg)
A Tarbosaurus (jelentése 'rémisztő gyík') a tyrannosaurida theropoda dinoszauruszok egyik neme. Ázsiában élt a késő kréta kor végén, mintegy 70–65 millió éve: fosszilis maradványait Mongóliában, illetve töredékesebb formában Kínában találták meg. Bár számos faját nevezték el, a modern őslénykutatók csak egyet tekintenek érvényesnek, a T. bataart. Egyes szakértők azt állítják, hogy ez a faj valójában az észak-amerikai Tyrannosaurus nem ázsiai képviselője; ha ez igaz, akkor a Tarbosaurus nem érvénytelenné válik.
A Tarbosaurust és a Tyrannosaurust legalábbis közeli rokonoknak tekintik; egyes szerzők szerint azonban legközelebbi rokona a szintén Mongóliából leírt Alioramus. A legtöbb ismert tyrannosauridához hasonlóan a Tarbosaurus is két lábon járó, több mint egy tonnás húsevő volt, több tucatnyi nagy, éles foggal. Állkapcsának záró mechanizmusa meglehetősen egyedi volt; aránytalanul kicsi, kétujjú mellső lábai testméretükhöz viszonyítva a legkisebbek voltak a tyrannosauridák közül.
A Tarbosaurus nedves, folyókkal átszőtt síkságon élt. A tápláléklánc tetején álló csúcsragadozónak számított, és valószínűleg olyan, nagy termetű dinoszauruszokra vadászott, mint a hadrosauridák közé tartozó Saurolophus vagy a sauropodák közé tartozó Nemegtosaurus. A fosszilis rekordban gyakran feltűnő Tarbosaurust több tucatnyi leletből ismerjük; ezek közül sok a teljes koponya, illetve csontváz. Ezek a maradványok lehetővé teszik törzsfejlődésének, koponya- és agyszerkezetének vizsgálatát.