Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-36-2
Pandeli Evangjeli (Korça, 1859. február 3. – Korça, 1949. szeptember 14.) albán politikus, diplomata, Albánia miniszterelnöke (1921, 1930–1935), az albán nemzetgyűlés (1921, 1928–1930, 1937–1939), illetve a szenátus (1925–1928) elnöke.
A délkelet-albániai Korçában született. Fiatalon kivándorolt, Bukarestben telepedett le, és három évtizedre a romániai albán kolónia egyik vezéralakja lett. Az 1910-es évektől Albánia diplomáciai szolgálatába szegődött, majd hatvanas évei elején, 1921-ben az első választott albán nemzetgyűlés képviselője, első elnöke, a reformista néppárti frakció egyik vezéralakja lett. 1921. október 16-án kérték fel egy koalíciós kormány vezetésére, kabinetje munkáját azonban a széthúzó politikai erők ellehetetlenítették, december 6-án fegyverrel kényszerítették a lemondásra. 1930. március 6-án alapította meg második kormányát, ezt követően több mint öt éven át, 1935. október 16-áig volt Albánia miniszterelnöke. A mérsékelt és józan, de gyenge kezű politikusként ismert Evangjelinak a végrehajtó hatalom fejeként szűk mozgástere volt, alapvetően I. Zogu albán király autoriter politikai programját szolgálta ki. Az 1930 és 1935 közötti éveket a folyamatosan romló gazdasági teljesítmény, valamint a Mussolini vezette Olaszország albániai hegemóniatörekvéseivel szembeni küzdelem, sajátos macska-egér harc jellemezte. Belpolitikai téren az öt év legfontosabb mérföldkövei a földreform (1930), a cenzúratörvény (1931), a kereskedelmi törvénykönyv (1932), az állami iskolarendszert kialakító oktatási reform (1933–1934) voltak. Az 1935. augusztusi fieri felkelés után Musa Juka belügyminiszter által levezényelt aránytalan megtorló hadjárat felszította a kormánnyal szembeni indulatokat, az Evangjeli-kabinet feloszlott.
A következő három évben Evangjeli a nemzetgyűlés elnökeként vett részt a politikai életben. 1938 áprilisában ő vezette le I. Zogu és Apponyi Géraldine polgári esküvői szertartását. Albánia 1939. áprilisi olasz lerohanását követően visszavonult a közélettől, a kommunista hatalomátvételt követően, 1947 után pedig korçai belső száműzetésben élte le hátralévő éveit.