Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-26-1
Az albán ortodox egyház (albánul: Kisha Ortodokse Autoqefale e Shqipërisë) egyike a tizenöt autokefál (önálló) ortodox egyháznak. 1922-ben alapították, de a konstantinápolyi pátriárka csak 1937-ben ismerte el az albán egyház autokefalitását.
Az egyház a második világháború és az Enver Hoxha vezette kommunista diktatúra alatt szenvedte el a legnagyobb csapásokat. Ez volt az ország és egyúttal az egyház történetének egyik legsötétebb korszaka. A rezsim odáig ment el, hogy 1967-ben Albániát ateista államnak nyilvánította, és bezáratták a templomokat. A kommunizmus bukása után, 1991-ben újjászervezték az egyházat, és 250 templomot renováltak. A 2010-es évekre 909 plébánia alakult meg, és a hívők száma ekkorra már 500–700 ezer fő volt.
Az egyház számára fontos az új papok képzése, ezért létrehozták számukra a Krisztus Feltámadása Teológiai Akadémiát. Az akadémia befejeztével sokan külföldön folytatják tanulmányaikat. Ezenkívül az egyház több iskolának is fenntartója, ahol a diákokat számítástechnikára, számítógépes számvitelre és más szakmákra oktatják. Vannak kétnyelvű iskolái is.
Az albán ortodox egyház négy egyházmegyére, a Tirana és Durrësi szent érsekségre, a Berati szent püspökségre, a Gjirokastrai szent püspökségre és a Korçai szent püspökségre oszlik.