Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-36-1
Robert William Seton-Watson (London, 1879. augusztus 20. – Skye, 1951. július 25.) skót származású brit publicista, történész, politikai aktivista. Korai írásaiban a Scotus Viator (vándorló skót) álnevet használta. Ifjúkori ideáljai még a magyarok voltak, de aztán egyre jobban a szlovákokhoz kötődött. Történész tevékenysége vitatott, de kétségtelen, hogy jelentős történelmi kutatásokat folytatott és forrásértékű munkákat publikált a szlovák, a délszláv és a román történelemről.
1905 őszén Bécsbe utazott, hogy tanulmányozza a Habsburgok történetét. Ekkor még „a magyarok nagy barátjának” vallotta magát, de három év múlva, 1908 decemberében megjelent könyve, a Faji problémák Magyarországon (Racial Problems in Hungary) egyértelművé tette álláspontjának fordulatát. Íróként gondolatait saját, New Europe (Új Európa) című hetilapjában propagálta. Kelet-Közép-Európa etnikai elvű átrendezésének vízióját 1918–19-ben mutatta be — a központi hatalmak veresége után a a győztesek ezt kisebb módosításokkal a gyakorlatba is átültették.
A 20. század elején még sokan az Osztrák–Magyar Monarchia és Délkelet-Európa egyik legelismertebb nemzetközi szakértőjének gondolták. Írói és szervezőtevékenységének, valamint több politikus támogatásának következtében a trianoni békeszerződés egyik legjelentősebb előkészítője lehetett, majd később a határrevíziók ellenére is szívósan védelmezte az ott lefektetett elveket. A magyarok a történelmi Magyarország sírásójának kiáltották ki, és javarészt a felháborodás és a harag hangján írtak róla. A kisantant országai viszont dicsőítették: díszdoktori címeket adományoztak neki, királyok és elnökök hívták meg, emléktáblákat avattak és a szlovákok még szobrot is állítottak tiszteletére.