Ugrás a tartalomhoz

Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-35-2

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
„Budavár visszavétele 1686-ban” (Benczúr Gyula festménye)
„Budavár visszavétele 1686-ban”
(Benczúr Gyula festménye)
Ismeretlen német festő műve Buda ostromáról és bevételéről
Ismeretlen német festő műve
Buda ostromáról és bevételéről

Buda visszafoglalása a töröktől 1686. szeptember 2-án megtörtént. A mohácsi csata után pontosan 15 évvel, 1541. augusztus 29-én Buda török kézre került és csak 145 évvel és négy nappal később valósult meg a visszafoglalás. Ezt megelőzően összesen öt alkalommal, utoljára 1684-ben tettek kísérletet a magyar főváros visszafoglalására sikertelenül. A török hadsereg megpróbálta 1683-ban Bécs városát elfoglalni, emiatt Európának kétsége sem lehetett, hogy az Oszmán Birodalom végső célja az egész kontinens meghódítása. A történelmi veszélyt a pápa érezte talán leginkább, és felismerve az összefogás jelentőségét, létrehozta a Szent Ligát, amely egy többnemzetiségű keresztény ostromló zsoldos sereggé vált.

1686-ban Buda jól kiépített vár volt, melyet a török várvédők újabb és újabb erősségekkel, falakkal, bástyákkal bővítettek, és kijavították a két évvel korábbi sikertelen ostrom omladékait. A védők tudták, hogy stratégiai szempontból Buda a még meg nem hódított Észak-Magyarország kulcsa, és jelentőségét fokozza, hogy Bécshez is viszonylag közel fekszik. A védők nagy elszántsággal álltak ellen az ostromlók rohamainak, a török parancsnokok a végsőkig kitartottak. A szövetségesek hosszú hónapokig tartó ostroma, kifárasztó taktikája végül meghozta a győzelmet. Szeptember 2-án jött el a döntő nap.

A szövetségesek többnemzetiségű ostromló serege délután három órakor indult el a mindent eldöntő, harmadik általános rohamra. A jel hat ágyú háromszori elsütése volt. A balszárnyat Koháry István vezette, a vár északi falát Lotaringiai Károly herceg vezetésével hatezren rohamozták meg. Amikor a katonák beözönlöttek a várba, Fiáth János őrnagy tűzte ki a zászlót a bástyán, erről az ostrom után oklevelet kapott gróf Esterházy Páltól, hasonlóan azokhoz a tisztekhez és katonákhoz, akik elsők között értek fel a vár falaira, vagy az élbolyban harcoltak. Cserei Mihály történetíró Petneházy Dávid ezredes nevét említi az élbolyban küzdők közül, aki letépte a vár fokáról a török fennhatóságot 145 év óta hirdető lófarkas hadijelvényt.

Az ostromlók, az ország és Európa is ünnepelte a nagy győzelmet. Buda bevétele után megkezdődött a török kiűzése Magyarországról.