Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-19-1
A Deinosuchus (nevének jelentése 'borzalmas krokodil', az ógörög δεινός / deinosz ('borzalmas') és σουχος / szukhosz ('krokodil') szavak összetételéből) az aligátorfélék egy kihalt rokona, amely a késő kréta kor campaniai emeletében, 83,5–70,6 millió évvel ezelőtt élt. Legelső maradványait Észak-Karolinában fedezték fel az 1850-es években. Később még Georgia, Új-Mexikó és Montana területén is megtalálták, de a nemet csak 1909-ben nevezték el és írták le. Az 1940-es években további fosszilis töredékeket találtak, amelyekből az Amerikai Természetrajzi Múzeumban (American Museum of Natural History) jelentős munkával, ám helytelenül rekonstruálták koponyáját. A Deinosuchusról szerzett ismereteink hiányosak annak ellenére, hogy azóta jobb koponyamaradványok kerültek elő, segítve e nagyragadozó tudományos megértését.
Bár a Deinosuchus sokkal nagyobb volt valamennyi modern krokodil- vagy aligátorfélénél (hossza elérte a 12 métert, tömege a 8,5 tonnát), megjelenése meglehetősen hasonlított kisebb rokonaiéra. Nagy fogai zúzásra szolgáltak, a hátát pedig vastag, félkör alakú bőrcsontok (osteodermák) borították. Egy tanulmány szerint feltehetően 50 évig is elélt, a modern krokodilokhoz hasonló ütemben, de jóval tovább növekedve. A Deinosuchus megölhette és elfogyaszthatta a nagyobb dinoszauruszokon kívül a tengeri teknősöket, különféle halakat, más vízi és szárazföldi állatokat is.