Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2013-37-1

A heidelbergi várkastély Németország egyik nevezetes romépülete, Heidelberg városának jelképe. A Königstuhl erdős lejtőjén állt a wormsi érsekek 13. századi erődítménye, amelyre ma csak egy falszakasz kora gótikus ablakai utalnak. A gótikus Ruprechtsbau 1410-re, a kora reneszánsz Ottheinrichsbau 1559-re, az érett reneszánsz Friedrichsbau 1607-re készült el. A pfalzi választófejedelmek székhelye volt mindaddig, amíg a pfalzi örökösödési háborúban (kilencéves háború) – 1689-ben és 1693-ban – XIV. Lajos francia király katonái le nem rombolták. Tervbe vették helyreállítását, de a választófejedelem udvarának Mannheimba költözése, valamint az 1764-es, villámcsapás okozta tűzeset után csak a ma is látható részeit építették újjá.

A kastély a Neckar bal partján, a folyó és a Königstuhl közé ékelődő 80 méter magas dombon, a Jettenbühlön áll. A Kornmarkttól hegyi vasúttal is megközelíthető.

Heidelberg városát 1147-ben, III. Konrád német király uralkodása idején említik először hivatalos okiratban, amikor Konrád apja, I. Frigyes sváb herceg és féltestvére, Barbarossa Frigyes úgy osztotta fel az örökséget, hogy a Rajna vidéki terület Konrádnak jutott.

Először 1225-ben említenek egy heidelbergi várat („castrum in Heidelberg cum burgo ipsius castri”), amit Henrik wormsi püspök (Heinrich von Worms) hűbéri birtokként (V.) Kelheimeri Lajosnak adományozott. A vár építői az 1214-ben a Rajnai Palotagrófsággal megajándékozott bajor hercegek és grófok (Kelheimeri Lajos utódai) voltak. Egy 1303. évi okmányban említenek először kettő várat: a „felső várat” a Kis Gaisbergen a mai Molkenkurnál és az „alsó várat” a Jettenbühlön.