Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2013-26-2
A koreai alkoholos italok többsége erjesztett, de vannak égetett szeszek is. Leggyakoribb alapanyaguk a rizs, de használnak árpát, kölest, búzát és cirokot is. Bár vannak gyümölcsboraik is, a bort más népek hagyományaival ellentétben többnyire nem gyümölcsből erjesztik, hanem a rizsbort ízesítik gyümölcsökkel, gyökerekkel (például ginzeng, gyömbér), gyógynövényekkel vagy virágokkal (például krizantém, barackvirág, fenyővirág). Régen gyakoriak voltak a gyógyhatásúnak tulajdonított (mézes, fekete borsos, fokhagymás stb.) borok is. A legismertebb égetett szesz a szodzsu, amelynek alkoholtartalma 20% körül mozog, míg a rizsboroké általában 6–8%. A sör csak a 20. században került be a koreai italkultúrába.
Az első, alkoholos italokról szóló feljegyzések a három királyság (Szilla, Kogurjo és Pekcse; i. e. 1. század – i. sz. 7. század) korából maradtak fönn. A Csoszon-kori (1392–1897) konfucianizmusnak köszönhetően az italáldozat fontos része volt az ősök előtti tisztelgés (제사 csesza) rituáléjának, így minden háznál mindig volt rizsbor. A jómódú családok szezonális borokat is tartottak, ezek fajtája és mennyisége is mutatta a család társadalmi státusát. A bor már ekkor is a vendéglátás igen fontos kelléke volt.
Az alkoholos italok fogyasztásának szokásrendszere a társadalmi érintkezés nagyon fontos része, Koreában teljes etikettrendszere épült ki. Az alkoholos italok mellé számos, kifejezetten ivás közben fogyasztásra szánt ételt kínálnak; ezek összefoglaló neve andzsu (안주).
Dél-Korea a világ egyik legnagyobb alkoholpiaca, 2011-ben a 11. helyet foglalta el. A Jinro márkájú szodzsu 2011-ben a világ legtöbbet eladott szeszesital-márkája volt.