Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2013-23-2
A Szép asszonyok egy gazdag házban (kínai: 金瓶梅; pinjin () hangsúlyjelekkel: Jīn Píng Méi) a kínai irodalom egyik klasszikus regénye. Ismeretlen szerző írta a Ming-dinasztia késői szakaszában. Első nyomtatott változata 1610-ben jelent meg.
A regény főhőse egy dúsgazdag kereskedő, aki kizárólag vidám élvezeteinek él. Számos felesége és ágyasa mellett minden erkölcsi gátlás nélkül veti ki hálóját barátai, üzlettársai feleségeire is. Pénzzel minden problémát el tud intézni, később hivatalt is vásárol magának, amiből újabb bevételei származnak. A színes kisvárosi forgatag alapvető erkölcstelenségének ábrázolása mellett háttérként az egész állam súlyos gondjai is megjelennek a regényben. A család az uralkodó dinasztiával párhuzamosan bukik el. A könnyed, vidám cselekmény mögött áttételesen súlyos erkölcsi tanulságok fogalmazódnak meg.
A kínai nyelv sajátosságai miatt a mű címe több különböző, de egymással rokon értelmezésre nyújt lehetőséget. A kínai cím – Csin Ping Mej () – három szótagja (egyben szava) a főhős, a kéjenc Hszi-men Csing () három nagy szerelmének a nevéből áll össze: a Csin () („arany”) szó Aranylótusz (潘金蓮, Pan Csin-lien ()), a Ping („váza”) szó Ping asszony vagy Váza asszony (李瓶兒, Li Ping-er ()), a Mej () szócska pedig Tavasziszilva szobalány (龐春梅, Pang Csun-mej ()) nevéből. A cím közvetlen értelmezése tehát kínaiul Arany vázában szilvavirágok, kissé elvontabban pedig szép nők egy gazdag házban. További áttételes értelmezésekre nyújt lehetőséget, hogy mindhárom szótag az emberi természet egy-egy vonására is utal, így a szilvavirág a szexualitást szimbolizálja.