Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2011-44-2
A Nagada kultúra nevét típuslelőhelyéről, a mai Nagada településről kapta (ókori egyiptomi nevén Nubit). Felső-Egyiptom egyik régészeti tipológiája, amely a kőrézkori Badari kultúra utolsó fázisával egy időben kezdődött és az ókori Egyiptom dinasztikus – történeti – korszakáig tartott; eképpen a predinasztikus kor utolsó jelentős szakasza. Három fő periódusa az i. e. 4. évezredre eső Nagada I és Nagada II, valamint az i. e. 31. századi Nagada III kultúra. A Nagada kultúra rendkívül jelentős Egyiptom történelmében, mivel a régészeti anyag alapján egyértelmű, hogy átmenete a dinasztikus korokba mind kulturális, mind politikai értelemben meghatározó és törésmentes. Az első jelentős, nem a Nagada kultúrkörhöz sorolt elemek a III. dinasztia kezdetén, vagyis az Óbirodalom elején jelennek meg.
Ebben a kultúrfázisban már a távolsági kereskedelem is kimutatható: a leletanyagban egészen messzi földről, a Kaukázus környékéről származó termékek és nyersanyagok is megjelennek. Kapcsolatba került délebbre lakó népekkel is, de a núbiai A csoporttal kialakított kapcsolataik jelentősége még tisztázatlan. Városias lakókörnyezet, nagy, sokáig használt temetők és épített sírok jellemzik. A Nagada kultúra első kutatója Flinders Petrie volt, aki a predinasztikus korszakot 1894-ben periodizálta három temető alapján. A korok névadói az el-amrahi temető („amratien”), az el-girzai temető („gerzéen”) és az esz-szemainai temető („szemainen”). A Nagada-periodizálást Werner Kaiser vezette be, mivel az amratien és gerzéen periódusok egymástól és a kultúra kiinduló pontjától is távoli helyekről kapták nevüket. A Nagada kultúrák összefüggenek, egymásból származtathatóak. A legtipikusabb leletanyag Nagada térségéből került elő, ahol mindhárom periódus megtalálható nagyjából ugyanazon a helyen. 1957-ben Kaiser már lehetőséget látott a Nagada alszakaszainak további felosztására is, és Mindhárom alszakaszt további három (a-, b- és c-betűkkel jelölt) rétegre bontotta. Rendszere azóta is érvényben van.