Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2010-3-2
Magyarország autópályáinak hossza napjainkra már mintegy 1100 kilométer. A 2002 előtti közel negyven évben hozzávetőlegesen 500 kilométer autópálya épült meg, 2002 és 2008 között szintén félezer kilométernyi hosszúságú sztrádaszakaszt adtak át. Magyarországon az első autópályát, az M1-es és M7-es közös szakaszát 1964-ben építették. A motorizáció alacsony szintje miatt csak lassan haladt a magyar gyorsforgalmi úthálózat fejlődése. Az 1980-as években felpörgött az ütem. Az 1990-es rendszerváltás után leállt az építkezés, majd magánbefektetők bevonásával indult újra. Az úgynevezett autópálya-kereszt elemei 1996 után kezdték elérni a határokat, ekkortól kezdődött a magyar autópálya-hálózat másodlagos elemeinek (M15, M70, M30 stb.) kiépítése. Az Európai Uniós csatlakozás az autópálya-építés újabb hullámát hozta. Az 1990-es évek közepéig Magyarország autópályái ingyenesek voltak. Ezt követően előbb a közvetlen, ún. „kapus” díjszedési mód kezdett terjedni, de ezt az ezredforduló környékén kiszorította az adott időtartamra az egész hálózat használatára feljogosító matricák rendszere. Az új autópálya szakaszokon nemzetközi hírnévre szert tett műtárgyak épültek. Ilyen például az M70-es Korongi hídja, az M8-as autópálya Pentele hídja, az M7-esen megtalálható Kőröshegyi völgyhíd, vagy éppen a fővárosi körgyűrűn álló Északi Duna-híd. Az autópályák nevében az M betű azt jelenti, hogy magyar, nem pedig motorway (angol) vagy magistral (orosz). Az autópályákon a megengedett legnagyobb sebesség 130 km/h, az autóutakon 110 km/h.