STS–74
STS–74 | |||||
Repülésadatok | |||||
Űrügynökség | NASA | ||||
Űrrepülőgép | Atlantis | ||||
A repülés paraméterei | |||||
Start | 1995. november 12. 12:30:43 UTC | ||||
Starthely | Cape Canaveral LC39-B | ||||
Keringések száma | 128 | ||||
Leszállás | |||||
ideje | 1995. november 20. 17:01:27 UTC | ||||
helye | Kennedy Űrközpont | ||||
Időtartam | 8 nap 4 óra 31 perc 42 mp | ||||
Megtett távolság | 5 500 000 km | ||||
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–74 témájú médiaállományokat. |
Az STS–74 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 73., a Atlantis űrrepülőgép 15. repülése.
Küldetés
[szerkesztés]Az első alkalom, hogy az űrállomáson az Európai Űrügynökség, Kanada, Oroszország és az USA képviseltette magát, bizonyítva a nemzetek tudományos együttműködését.
Jellemzői
[szerkesztés]A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátorkar 50 méter kinyúlást biztosított a műszaki szolgálat teljesítéséhez (műholdak indítása/elfogása, külső munkák: szerelés, hővédőpajzs ellenőrzése).
Első nap
[szerkesztés]Eredetileg 1995. november 11-én indult volna, de hasonlóan az STS–61–C indításánál, az időjárás közbeszólt. November 12-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster (SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–A (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 92,4 perces, 51,6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 391 kilométer, apogeuma 396 kilométer volt. Felszállótömeg indításkor 112 358 kilogramm, leszállótömeg 92 701 kilogramm. Szállított hasznos teher 6134 kilogramm.
Az amerikai/orosz Shuttle–Mir program keretében a 4. küldetés, a 2. dokkolás a Mir űrállomáshoz. Jerry Ross és Bill McArthur felkészült egy űrsétára, a dokkolás szükségszerű segítésére. A manipulátorkar segítségével Chris Hadfield illesztette a dokkoló egységet. Az űrrepülőgép a Krisztall anyagtudományi modulhoz csatlakoztatott a magával vitt orosz gyártmányú dokkoló modullal (DM). A vegyes nemzetiségű legénység (orosz, kanadai, amerikai) különböző kellékeket, műszereket, életfenntartó anyagokat (élelmiszer, víz) pakolt át a Mir űrállomásra. Összehajtott állapotban szállítottak két napelemtáblát (egy oroszt és egy közös fejlesztésűt). Szolgálati idejük alatt több javítást (műszercsere, akkumulátortisztítás), karbantartást végeztek. Több orvosbiológiai és mikrogravitációs tudományos kísérletet, anyagelőállítást végeztek. A szétválást követően az űrrepülőgép körbejárta a Mir űrállomást, dokumentumfilmben rögzítette a látottakat.
Hasznos teher
[szerkesztés]- Photogrammetric Appendage Structural Dynamics Experiment (PASDE) – a földi termoszféra, ionoszféra és mezoszféra vizsgálatát végezte
- Shuttle/MIR Alignment Stability Experiment – navigációs adatgyűjtés a dokkolt fázisban
- IMAX Cargo Bay Camera (ICBC) – dokumentálás céljából minden eseményt űrminősítésű kamerákkal filmre vettek
- Shuttle Amateur Radio Experiment (SAREX-II) – rádióamatőr kapcsolat végzése több iskolával, amatőr rádióssal
Dokkoló modul
[szerkesztés]Orosz gyártmányú egység. Feladata elősegíteni a Shuttle–Mir program keretében az amerikai űrrepülőgép csatlakozását (dokkolás) a Mir űrállomáshoz. A Chris Hadfield által irányított robotkar segítségével csatlakoztatták a Krisztall modulhoz. A művelet nagy pontosságát az űrrepülőgép fedélzeti, digitális kamerarendszere, az Orbiter Space Vision System (OSVS) segítette. A közvetített kép grafikusan is megjelent a számítógép kijelzőjén. Hossza 15,4 méter volt, mindkét végén azonos dokkoló rendszer (APDS) található. Dokkolásnál a kialakított segédelemek (reteszek, illesztések) biztosították a sima vákuumot. Súlya 4500 kilogramm. Külső felülete alumínium borítású, alatta vákuum hőszigetelő (SVTI), valamint mikrometeor-pajzs volt elhelyezve. Külső felületére volt szerelve (összecsukott állapotban) két napelemtábla: egy orosz (RSA) és egy közös fejlesztésű Cooperative Solar Array (CSA), melyeket a sikeres dokkolás után, a harmadik napon kinyitottak, hogy segítsék az űrállomás megnövekedett energiaellátását.
Nyolcadik nap
[szerkesztés]1995. november 20-án a Kennedy Űrközpontban (KSC), kiinduló bázisán szállt le. Összesen 8 napot, 4 órát, 31 percet töltött a világűrben. 5 500 000 kilométert repült, 128 alkalommal kerülte meg a Földet.
Személyzet
[szerkesztés](zárójelben a repülések száma az STS–74 küldetéssel együtt)
- Kenneth Donald Cameron (3), parancsnok
- James Donald Halsell (2), pilóta
- Chris Austin Hadfield (1), küldetésfelelős – (Kanadai Űrügynökség (CSA)
- Jerry Lynn Ross (5), küldetésfelelős
- William Surles McArthur (2), küldetésfelelős
Visszatérő személyzet
[szerkesztés]- Kenneth Donald Cameron (3), parancsnok
- James Donald Halsell (2), pilóta
- Chris Austin Hadfield (1), küldetésfelelős (CSA)
- Jerry Lynn Ross (5), küldetésfelelős
- William Surles McArthur (2), küldetésfelelős
Források
[szerkesztés]- STS–74. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
- STS–74. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
- STS–74. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
- STS–74. ksc.nasa.gov. [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
- STS–74. nss.org. [2013. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 12.)