Ugrás a tartalomhoz

Süteő család

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Bars vármegyei családról szól. Hasonló címmel lásd még: Sütő család.

Süteő (Sütő, Süttő) család egyházi nemesi család volt Verebélyen[1] és környékén.[2]

A 16. század végén Verebélyen élt Sütö György.[3] Az 1604-es dézsmában (tized) is szerepelnek családtagok.[4]

1609. július 16-án Lőrinc kapott címeres nemeslevelet.[5] 1621-ben Sütő Benedek nyitrai lakos volt.[6] 1623-ban Süteö Ambrus, felesége Erzsébet és gyermekeik István, János, Magdolna és Ilona kaptak címeres nemeslevelet II. Ferdinándtól.[7] 1662-ban Süttő Mátyás visszaváltotta atyafia néhai Csyfári Márton Bajkay Pálnak elzálogosított verebélyi jószágát.[8]

1699-ben Süteő András kapott többekkel érseki új adományt Verebélyen a Csiffáry kúriában.[9] Eredetileg Verebélyen, Munkádon és Nemespannon birtokolhatott és intézett adományt, utóbbiakra való jogigénye azonban valószínűleg nem volt megalapozott.[10] A "kuruc világ" után 3 évig Sütő András özvegye Lehoczky Ilona és fia Sütő Pál Ákoss (kápolnánál), Széplak, Munkád és Kistild prédiumok földjeit és szőlőit használták, mígnem egy büntetést Vass Miklós helyettük letett, és későbbi házukat átengedte nekik, zálogba vette az említett földeket.[11] Az 1715-ös összeírásban Verebélyen András szerepel.[12] Később Süteő Pál birtokolt Verebélyen.[13]

1752-ben Sütő András Csáky Miklós érsek beiktatására menő banderium közvitéze volt.[14]

Verebélyi birtokukon régészeti leletek is előkerültek.[15] Családi címerük pecsétekről ismert.[16] 1760-ban és 1763-ban, illetve 1766-ban eltérő kerek vörösviaszpecsétet használt Süteő Pál verebélyi széki szolgabíró. A pecsét osztott pajzsában felül szablyás oroszlán, alul három ágú virág. A sisakdíszben madárszárnyak közt szablyás emberi alak. Oldalt P S monogramm.[17] 1772-ben, illetve 1778-ban és 1780-ban Süteő Pál verebély széki szolgabíró két különböző ovális pecsétnyomót használt. A koronás sisak sisakdíszének alakja páncélos lovag fején tolldísszel.[18] 1799-ben ifj. Süteö Pál szolgabíró által használt pecsét monogram nélküli.[19] 1821-ben Süteö Kázmér verebély széki esküdt pecsétjében ötágú korona alatti háromágú svájci osztott pajzsban felül szablyás oroszlán, alul három virág.[20] 1830-ban Süteö János verebély széki szolgabíró Páléhoz hasonló körpecsétet használt.[21] A pecséteken talált szimbolika hasonló az 1623-as armálisban lévővel.

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Süteő Pál (1763)
    Süteő Pál (1763)
  • Süteő Pál (1766)
    Süteő Pál (1766)
  • Süteő Pál (1778)
    Süteő Pál (1778)
  • ifj. Süteő János (1799)
    ifj. Süteő János (1799)
  • Süteő Kázmér (1821)
    Süteő Kázmér (1821)
  • Süteő Ferenc (1834) főbíró
    Süteő Ferenc (1834) főbíró
  • Süteő János (1834) táblabíró
    Süteő János (1834) táblabíró

Bars vármegyében a családból többen viseltek megyei kisebb hivatalt[22]

  • Sütteő Pál verebélyi széki szolgabíró 1763-ban,[23] 1767-ben[24] és 1771-ben,[25] 1772-ben,[26] 1779-ben, táblabíró 1781-ben[27]
  • id. Süttő János a verebélyi szék aljegyzője 1795-ben
  • ifj. Süttő János néveri járási szolgabíró 1795-ben[28] és szolgabíró 1823-ban[29] és 1825-ben,[30] illetve 1830-ban, 1831-ben főbíró[31]
  • Süteő Kázmér Bars vármegyei esküdt (1821-1840 körül),[32] majd alszolgabiró, 1845-től verebélyi biztos főbíró[33]
  • Sütteő Ferenc 1828-ban Bars vármegye becsületbeli esküdtje,[34] 1831-ben és 1837-ben[35] a verebélyi szék pénztárnoka, 1831-ben néveri,[36] 1837-ben verebélyi főszolgabíró,[35] 1834-ben Bars vármegyei esküdt,[37] 1842-ben alszolgabiró lett[38]
  • Süteő Ferdinánd esküdt 1840-ben
  • Sütteö József (1826-1864) másod aljegyző Léván,[39] Bars vármegye alkotmányos főbírája[40]
  • Mártonfalvai Süteő Rudolf (1832-1906) kúriai tanácselnök, bíró.
  • Mártonfalvi Süteö István Hont vármegye táblabírája, a csehszlovák államfordulat után OKP szervező, Ipolyságon nyugszik[41]
  • Samassa János (1867-1948) jogakadémiai tanár, országgyűlési képviselő, mártonfalvi Süteő Adalberta férje

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ Ozorai 1887, 122.
  2. ↑ 1700-ban Ahán (Csapodi 1942, 709; Vö. Kázmér 1993, 952 1568 Syte)
  3. ↑ UC 45:29, p. 90.; Csapodi 1942, 711.
  4. ↑ Csapodi 1942, 713 Sjwttw és Swttw alakban.
  5. ↑ Kempelen IX.
  6. ↑ Litassy István árulás alóli tisztázásának tanúvallatásában szerepel (Komáromy András 1894: A nyitrai árulás 1621-ben. Hadtörténelmi Közlemények 7, 605)
  7. ↑ Ma Németországban a Godin családnál, Ferdinánd megerősítő pecsétje a második világháború idején eltűnt (Trubíni - Lieskovský 2019).
  8. ↑ ŠA Nitra, SAP, 75. doboz
  9. ↑ Vö. SAP, Residua Fragmenta, p. 75 Andreas Schytö
  10. ↑ 2010 Családban marad II/1, 72.
  11. ↑ ŠA Nitra, SAP, kr. 75 Vass, fasc. 14, No. 7. 1755 sen. Sütő Pál; lásd még: Vass család (vajki)
  12. ↑ N 78 - 15 - Bars, Verebelly 201. oldal.; Csapodi 1942, 714.
  13. ↑ Ethey 1942, 143.
  14. ↑ Ethey 1941/6, 132.
  15. ↑ Borovszky: Bars vármegye, 82, 287.
  16. ↑ Ústredný archív SAV, Osobné fondy, Novák, Jozef – dodatok
  17. ↑ ŠA Nitra, SAP 11a, No. 381 1763 Mihálffy György contra Csonka Imre ügye; No. 398 1760 Csuthy Márton és mások contra Mátéfy András prokurátor; ŠA Nitra, SAP, kr. 13a, No. 462 1766 Mihálffy György contra id. Csonka István.
  18. ↑ ŠA Nitra, SAP, kr. 13a, No. 431 1780 Godor Miklós contra Bratkovics Ágnes (Godor/Gáspár), Lra B; kr. 14a, No. 500/3 1778 Fortunati Niklos contra Janko Mátyás; kr. 21, No. 809/5 1772 Andocs Mária (Csuthy) contra ifj. Csuthy István.
  19. ↑ ŠA Nitra, SAP, kr. 21
  20. ↑ ŠA Nitra, SAP, kr. 39, acta 1466 Várady 1821, A2
  21. ↑ ŠA Nitra, SAP, kr. 39, acta 1494
  22. ↑ Nagy X.
  23. ↑ ŠA Nitra, SAP, kr. 40, No. 80 1763 Kaszás Sámuel
  24. ↑ Keresteš, P. 2020: Gašpar z Neveríc 1595-1796. Ivanka pri Nitre, 18 No. 47.
  25. ↑ 2010 Családban marad II/1, 63.
  26. ↑ SAP 46, fas. 1
  27. ↑ Fennmaradt az általa a kéri járásban képviselt peres ügyek elenchusa 1758-1777 közöttről (ŠA Nitra, SAP, kr. 52)
  28. ↑ Vö. Ethey 1941, 185.
  29. ↑ ŠA Nitra, SAP 39, acta 1462 Csuty, Csekey, Csiffáry contra Csuty János
  30. ↑ SAP, processus civiles No. 330
  31. ↑ Ethey 1941, 181.
  32. ↑ Magyar Kurir 42/8, 63 (1828. január 29.); Hazai 's Külföldi Tudósítások 1828/10, 74 (február 2.); 1834 Jelenkor 3/89, 724.
  33. ↑ Budapesti Hiradó 1845/274, 276 (1845. október 26.)
  34. ↑ Hazai 's Külföldi Tudósítások 1828/10, 74 (február 2.)
  35. ↑ a b Hirnök 1/35, 1 (1837. október 31.)
  36. ↑ Ethey 1941, 182-183.
  37. ↑ 1834 Jelenkor 3/89, 724,
  38. ↑ Nemzeti Ujság 37/48, 191 (1842. június 15.)
  39. ↑ Közlöny 18, 70 (1848. június 27.)
  40. ↑ Süteő József gyászjelentése; Családi Kör 5/7, 165 (1864. február 14.); Fővárosi Lapok 1/28, 112 (1864. február 5.) Sütheő állítólag egyenesági utolsó sarj
  41. ↑ 2020 Hontianske listy XXIX/12, 8; felvidek.ma
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Süteő_család&oldid=27567226”