Sünhalfélék
Sünhalfélék | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Sünhalfélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sünhalfélék témájú kategóriát. |
A sünhalfélék (Diodontidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a gömbhalalakúak (Tetraodontiformes) rendjébe tartozó család.
Előfordulásuk
[szerkesztés]A sünhalfélék a világ trópusi tengereiben főként korallzátonyokon élnek. A tengeráramlatok olykor a mérsékelt égövi tengerekbe is elsodorják őket. A sünhalaknak nemigen van gazdasági jelentőségük, csak az emléktárgykészítők tevékenysége fenyegeti őket. Japánban a sünhalakat csemegének tartják.
Megjelenésük
[szerkesztés]Eme halak hossza többnyire 30 centiméter, legfeljebb 90 centiméter. A tüskék hossza legfeljebb 5 centiméter. Legtöbbjüknek világos az alapszínük, és sötét foltok díszítik. Fejük lekerekített, az ajak csőrszerűen előredomborodik. Mindkét állkapocsban egy-egy szilárd fogazott lemez ül, melyekkel a hal korallágakat harap le a zátonyról, vagy darabokat tör le a kagylóhéjból. A pikkelyekből módosult tüskék egyes fajoknál merevek, míg másoknál mozgathatók. Úszóik kicsik és gyengék. A sünhalak rossz úszók, és tehetetlenek a tengeráramlatokkal szemben. Ennek ellenére élénken és ügyesen mozognak a vízben. Rezgő uszonyaikkal bárhova elmanővereznek. Ha nem fenyegeti veszély, a sünhalak ernyedt tüskéi szorosan a testükre simulnak. Ha megzavarják, a halak csaknem pukkadásig teleszívják a gyomrukat vízzel. A sünhalfélék, a bőrükben és a májukban méreganyagot termelnek.
Életmódjuk
[szerkesztés]A sünhalfélék magányosak, és általában a korallzátonyokon élnek. Táplálékuk puhatestűek, korallágacskák és soksertéjű gyűrűsférgek.
Szaporodásuk
[szerkesztés]Részleteiben nem ismerjük a szaporodásmódjukat, valószínűleg a nyílt vízbe bocsátják ivarsejtjeiket. Az ikrából a szülők kicsinyített mása kel ki.
Rendszerezés
[szerkesztés]A családba az alábbi nemek és fajok tartoznak
- Allomycterus
- Chilomycterus
- Dicotylichthys
- Diodon
- Diodon eydouxii
- kis sünhal – (Diodon holocanthus)
- sünhal – (Diodon hystrix)
- feketefoltos sünhal – (Diodon liturosus)
- Diodon nicthemerus
- Lophodiodon
- Lyosphaera
- Tragulichthys
Források
[szerkesztés]- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6