Súlyozott átlagos tőkeköltség
A súlyozott átlagos tőkeköltség (röviden: WACC, angolul: weighted average cost of capital, magyar kiejtés: "vekk") az az arány, amelyet egy vállalat várhatóan átlagosan minden értékpapír-tulajdonosának fizet az eszközeik finanszírozására. Fontos megjegyezni, hogy ezt a piac, és nem a cégvezetés diktálja. A tőke súlyozott átlagköltsége azt a minimális hozamot jelenti, amelyet a vállalatnak meglévő eszközalapon kell szereznie, hogy kielégítse hitelezőit, tulajdonosait és egyéb tőkebefektetőit.[1]
A vállalatok különböző forrásokból szereznek pénzt: törzsrészvények, preferált részvények, rendes adósság, átváltható adósság, adósság visszaváltható, nyugdíjkötelezettségek, vezetői részvényopciók, állami támogatások stb. Várható, hogy ezek a különböző értékek, amelyek különböző finanszírozási forrásokat képviselnek, különböző hozamokat generálnak. A súlyozott átlagos tőkeköltséget a tőkeszerkezet egyes összetevőinek relatív súlya alapján számítják ki. Mivel a tőkeköltség a részvénytulajdonosok és az adósok által várt hozam, a súlyozott átlagos tőkeköltség azt a hozamot jelzi, amelyet mindkét érdekelt fél elvár.
A WACC-et a vállalatok arra használják, hogy eldöntsék, a látókörükben lévő beruházási projektekbe érdemes-e belefogni, avagy sem.[2]
Számítása
[szerkesztés]Általában a WACC-et a következőképpen számolják ki:[3]
ahol a forrástőke számossága (értékpapírok, tartozások, kötelezettségek); az értékpapír elvárt megtérülési rátája; és az összes meglévő értékpapír piaci értéke.
Amennyiben a céget kizárólag saját tőkéből és hitelből finanszírozzák, akkor az átlagos tőkeköltség így számítható:
ahol a teljes hitelösszeg, a teljes részvénytőke, a hitelköltség, és a tőkeköltség. A hitel, illetve a tőke piaci értékét a WACC-képlet súlyozására használják.[4]
Adózási kihatások
[szerkesztés]Adózási szempontok is beépíthetők a képletbe. Például, egy cég WACC-jét egyféle részvényből finanszírozzák, melynek teljes piaci értéke , tőkeköltsége , illetve egyfajta kötelezettség terheli piaci értékben és hitelköltséggel egy olyan országban, ahol a társasági adó . Ekkor a WACC így számítható:
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nuno Fernandes. Finance for Executives – A Practical Guide for Managers (angol nyelven). NPV Publishing, 32. o. (2014). ISBN 978-9899885400
- ↑ G. Bennet Stewart III. The Quest for Value – A Guide for Senior Managers (angol nyelven). HarperCollins (1991). ISBN 9780887304187
- ↑ James A. Miles, John R. Ezzell (1980. szeptember 1.). „The weighted average cost of capital, perfect capital markets and project life” (angol nyelven). Journal of Financial and Quantitative Analysis 15 (3), 719–730. o. DOI:10.2307/2330405.
- ↑ Nuno Fernandes. Finance for Executives – A Practical Guide for Managers (angol nyelven). NPV Publishing, 30. o. (2014). ISBN 978-9899885400
Források
[szerkesztés]- dr. Pucsek József: Súlyozott átlagos tőkeköltség (magyar nyelven). tankonyvtar.hu , 2013. (Hozzáférés: 2019. október 15.)
- Súlyozott átlagos tőkeköltség (magyar nyelven). hu.thpanorama.com . (Hozzáférés: 2019. október 15.)
- Shobhit Seth: What is the Formula for Weighted Average Cost of Capital (WACC)? (angol nyelven). investopedia.com , 2019. június 26. (Hozzáférés: 2019. október 15.)
- Weighted Average Cost of Capital (WACC) (angol nyelven). investinganswers.com . (Hozzáférés: 2019. október 15.)
- Definition of WACC (angol nyelven). corporatefinanceinstitute.com . (Hozzáférés: 2019. október 15.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Weighted average cost of capital című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.