Ugrás a tartalomhoz

Szúd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Súdovce szócikkből átirányítva)
Szúd (Súdovce)
Szúd zászlaja
Szúd zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásKorponai
Rangközség
Első írásos említés1244
PolgármesterPriska Fantová
Irányítószám962 70
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámKA
Népesség
Teljes népesség209 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság164 m
Terület9,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′ 32″, k. h. 18° 50′ 10″48.208889°N 18.836111°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 32″, k. h. 18° 50′ 10″48.208889°N 18.836111°E
Szúd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szúd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szúd (szlovákul: Súdovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. Alsó-, Felső- és Középszúd egyesítésével jött létre.

Fekvése

[szerkesztés]

Ipolyságtól 22 km-re északnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu keletkezéséről nincs történeti adat. 1256-ban IV. Béla adománylevelében "Zyud" alakban említik először. 1256-ban "Zuud", 1442-ben "Zyvgdh" alakban említik a korabeli források. Hont várának uradalmához tartozott. 1256-ban IV. Béla király zólyomi várjobbágyoknak adta. 1302-től a Hebeczi család birtoka. 1342-ben Hebeczi Gábor már a szúdi előnevet használja. A 16. századtól már három faluból: Alsó-, Felső- és Középszúdból állt. A 18. századtól a Zsembery család birtokolta. 1715-ben malma és 16 adózó háztartása létezett. 1720-ban 20 volt a háztartások száma. 1828-ban 55 házában 334 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "SZUD. Tót falu Hont Várm. földes Ura Zsembery Uraság, lakosai katolikusok, fekszik kies helyen; határja jó, bora legnevezetesebb e’ Vármegyében, legelője elég, keresetre módgyok van."[2]

Fényes Elek szerint "Szúd , tót-magyar falu, Honth vmegyében, Nádashoz 1/4 mfd. 56 kath., 283 evang., 4 ref. lak., s hires bortermő szőlőhegygyel. F. u. többen. Ut. p. Szántó."[3]

Hont vármegye monográfiája szerint "Szúd, tót kisközség, 57 házzal és 268 ág. h. ev. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Egeg-Szalatnya, postája Egyházmarót. 1256-ban Nempti Buzád, Boleszló fia és rokonai ősi birtokukat, Nempti falut, elcserélik Szúd helységért; a birtokba iktatásnál, többek között, tanuként szerepeltek Zsemberi Zazin és Ambrus, a Zsembery család ősei. Ugyanez évben IV. Béla király nyolcz zólyomi kertészének itt tíz ekényi földet adományozott és ezt a birtokrészt kivonta a honti vár fönhatósága alól. 1302-ben Hébeczi Fábián szerzi meg, kinek fiát, Miklóst, 1323-ban Károly király megerősíti a birtokban. Ennek fia Gábor 1342-ben a Szúdi nevet vette föl. A Szúdi családról a XV. században több okleveles emlitést találunk; e följegyzések szerint Andreas de Zwd 1402-ben nádori, Laurentinus de Zwd pedig 1423-ban királyi ember volt. 1539-ben is birtokban találjuk itt a Szudi családot. Hajdan három helységre oszlott Szúd falu, ú. m. Alsó-, Közép- és Felső-Szúdra; az itt törzsökös Sembery család, melyet a XVIII. század elején már birtokban találunk, a Felsőszúdi előnevet használja. A Semberyeknek ma is szép kastélyuk és nagyobb birtokuk van itt. Szúd község határában fekszik Rovnya major."[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 283, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 211 lakosából 185 szlovák volt.

2011-ben 222 lakosából 191 szlovák volt.

2021-ben 209 lakosából 194 (+2) szlovák, 1 magyar, 5 (+15) cigány, 2 egyéb és 7 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Evangélikus temploma 1932-ben épült.
  • Római katolikus temploma modern épület.
  • Klasszicista kastélya a 19. század elején épült. 1944-ben elpusztult, de bal szárnyát 1961-ben újjáépítették.

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Felsőszúdon született 1804. január 27-én és hunyt el 1888. október 18-án Sembery Imre, Hont vármegye másodalispánja, 1848-ban a Honvédelmi Bizottmány tagja, országgyűlési képviselő. A szabadságharc bukása után ide a kastélyba, könyvei közé vonult vissza, csak szúdi remeteként emlegették.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Súdovce
A Wikimédia Commons tartalmaz Szúd témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Hont vármegye.
  5. ↑ ma7.sk
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szúd&oldid=27335844”