Sövényházi Márta
Sövényházi Márta | |
Született | nem ismert nem ismert |
Elhunyt | 16. század nem ismert |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sövényházi Márta (15. század – 16. század) Domonkos-rendi apáca, kódexmásoló.
Életpályája
[szerkesztés]A 16. század harmincas éveiben dolgozott a margit-szigeti zárdában, ahonnan többi rendtársával együtt 1529 körül Nagyváradra költözött. Két kódex őrzi a keze nyomát. Az Érsekújvári kódex, melybe két ismeretlen társával együtt másolta 1529 és 1531 között a verses Katalin legendát. A másolat legnagyobb részét, mintegy héttizedét, ő maga készítette, valamint a kódexben szereplő festett képeket is. A kódex nagyalakú, jobbára kéthasábos, 291 levél terjedelmű, a szöveg írástípusa bastarda, Sövényházi néhol kurzívval is írt a kódexbe. Tartalma: evangéliumi szakaszok, vallásos elmélkedések és tanítások, szentbeszédek és legendák. A másoló neve a 320. lapon ekképp olvasható:
Ez yrasnak wege wagon vr fyw zyletethnek' utanna ezer ot zaz Harmyncz eztendewben wyz kerest octawayan sewenhazy soror marta keze myath es dyczertessek az ew aldot zenth newe amen.
Másik munkája a magyar nyelvű Thewrewk-kódex. Az alapszöveg írásában is dolgozott, őt az úgynevezett harmadik kézként tartják számon, hiszen a kódexet heten másolták. Az általa másolt részek a kódex 282–288-ik és a 604–656-ik lapjain találhatók.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.
- Haader Lea: Írásbeli megakadásjelenségek történeti pszicholingvisztikai szemszögből