Ugrás a tartalomhoz

Sötétpikkelyes tőkegomba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sötétpikkelyes tőkegomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Strophariaceae
Nemzetség: Pholiota
Tudományos név
Pholiota jahnii
Tjall.-Beuk. & Bas, 1986
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sötétpikkelyes tőkegomba témájú kategóriát.

A sötétpikkelyes tőkegomba (Pholiota jahnii) a harmatgombafélék családjába tartozó, Európában honos, lombos fák törzsén élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A sötétpikkelyes tőkegomba kalapja 2-8 (10) cm széles, fiatalon félgömb alakú, majd domborúan, széles domborúan kiterül. Felülete nyálkás, ragacsos, fényes. Színe sárgás. A felszínt egyenletesen eloszló sötétbarna, feketés csúcsú pikkelyek díszítik.

Húsa vastag, kemény; színe fiatalon fehéres, később halványsárga, a tönk tövénél sáfránysárga, vöröses. Íze nem jellegzetes, kellemes gombaszagú.

Sűrű lemezei tönkhöz nőttek. Színük eleinte fehéres, később okkeres, rozsdabarna. A fiatal gomba lemezeit vékony vélum (részleges burok) védi.

Tönkje 5-12 cm magas. Színe világosbarna, töve sötétebb. Felszíne száraz, a gallérzóna fölött csupasz, alatta a kalapéhoz hasonló pikkelyek borítják.

Spórapora barna. Spórája vese alakú, mérete 5,5 x 3,5 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A rozsdasárga tőkegomba, a tüskés tőkegomba vagy a nyálkás tőkegomba hasonlíthat hozzá.

A sötétpikkelyes tőkegomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Európában honos. Magyarországon helyenként gyakori.

Lombos fák (bükk, tölgy stb.) élő vagy elhalt törzsén él, anyagukban fehérkorhadást okoz. Késő nyártól késő őszig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]