Ugrás a tartalomhoz

Sötétfarkú viharmadár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sötétfarkú viharmadár
Röptében
Röptében
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Viharmadár-alakúak (Procellariiformes)
Család: Viharmadárfélék (Procellariidae)
Nem: Viharmadarak (Pterodroma)
Bonaparte, 1856
Faj: P. phaeopygia
Tudományos név
Pterodroma phaeopygia
(Salvin, 1876)
Szinonimák
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sötétfarkú viharmadár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sötétfarkú viharmadár témájú kategóriát.

A sötétfarkú viharmadár (Pterodroma phaeopygia) a madarak (Aves) osztályának a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó faj.[1]

Előfordulása

[szerkesztés]

A sötétfarkú viharmadár előfordulási területe a Csendes-óceánnak az a része, mely Hawaii és a Galápagos-szigetek között terül el. A legnagyobb költőkolóniája a mauii Haleakala-kráterben található.

Ennek a fajnak az egyedszáma az utóbbi időkben drasztikusan lecsökkent - valószínűleg a szigetekre behurcolt patkányok miatt -; manapság eléggé ritka madár.

Megjelenése

[szerkesztés]

A fej-testhossza 43 centiméter. A háti része – beleértve a szárnyakat is – fekete vagy sötétbarna, míg a hasi része – megint a szárnyak alsó felével együtt – fehér; a fehér rész a homlokáig is elér. A sötét farktollak tövén V alakú fehér minta van. A fajon belül nincs nemi kétalakúság.

Életmódja

[szerkesztés]

A nyílt vizeken éli le életét; csak a költési időszakban keresi fel a szárazföldet. A tápláléka kisebb halakból és gerinctelenekből tevődik össze. A költés idején, nappal az üregben ül, csak éjszaka indul táplálék után.

Szaporodása

[szerkesztés]

Fészkét földalatti üregekbe készíti. A fészekalj egy darab fehér tojásból áll.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • The World Encyclopedia of Birds & Birdwatching by David Alderton. Leicestershire. HERMES HOUSE. 2011. ISBN 978-1-84477-947-5
  • Transactions of the Zoological Society of London 9 p. 507 pl.88 fig.1,3
  • del Hoyo, J., Collar, N.J., Christie, D.A., Elliott, A. and Fishpool, L.D.C. 2014. HBW and BirdLife International Illustrated Checklist of the Birds of the World. Lynx Edicions BirdLife International, Barcelona, Spain and Cambridge, UK.