Sós Júlia
| Sós Júlia | |
| Született | 1923. október 30.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt | 1968. június 23. (44 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Lázár György (h. 1950–1954) Kéri József (h. 1962-1968) |
| Gyermekei | Lázár József |
| Szülei | Sós Aladár (1887–1945) Scheiber Borbála (1894–1954) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Sírhelye | Farkasréti temető (18-1-61)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
 | |
|---|---|
 Nem található szabad kép.(?) | |
  | Madai Györgyi: Képzelt interjú. Kériné Sós Júliával. Taní-tani Online. 2013. október 27. |
Sós Júlia (Budapest, 1923. október 30. – Budapest, 1968. június 23.) magyar pedagógus, szociológus, író.
Szakmai életútja
[szerkesztés]Sós Aladár (1887–1945) építész és Scheiber Borbála (1894–1954) lányaként született. A ELTE Bölcsészettudományi Karán tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Egyetemi hallgatóként 1943-ban kapcsolatba került a Györffy-kollégistákkal. 1944-től részt vett az antifasiszta illegális mozgalomban. 1945 után a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium iskolai kollégiumának tanára. 1949–51-ben az Oleg Kosejov Szovjet-ösztöndíjas Iskolában, 1951-től több fővárosi gimnáziumban tanított. 1956 után volt bátorsága Göncz Árpádnak és társainak ételt, bátorító híreket vinni a börtönbe, jeles fővárosi iskolák legendás irodalomtanára, a hatvanas évek elején az első nevelésszociológiai kutatások fűződnek nevéhez – tanárok, diákok életmódjáról. 1963-ban az Árpád Gimnáziumban a művészettörténet tanára. A tanítás mellett munkatársa volt 1966 szeptemberétől az MTA Szociológiai Kutatócsoportjának. Filozófiai, irodalomtörténeti, pedagógiai, szociológiai írásai 1946-tól folyóiratokban jelentek meg (Valóság, Pedagógiai Szemle, Új Írás, Köznevelés, Család és Iskola).
„A minőség sajátos garanciája számos esetben az, hogy a konszolidációval egyidőben még parkolópályán levő kiváló tudósok és gyakorlati szakemberek, adott esetben szakmájuktól elütő intézményekben, elvégeznek meghatározó, néha új korszakot nyitó kutatásokat és alapműveket publikálnak (pl. Kériné Sós Júlia) [4] A ’45 utáni ifjúsági, értelmiségi közéletben felnövekvő Kériné Sós Júlia az ’56-osok mentőangyala volt. Rajongott tanár − elsősorban az Árpád Gimnáziumban. Ő lesz az első kritikai oktatásszociológus. A tanárok életéről szóló munkája máig mintaadó és informatív.” [5] Első férje 1950-től Lázár György (1921–1978) neveléstudós volt, akitől 1954-ben elvált. Egy gyermekük született József. 1962-ben férjhez ment Kéri Józsefhez (1924–1985), akit az 1956-os forradalom leverése után börtönbüntetésre ítéltek és 1961-ben szabadult. 1956-ban Kéri József Győrben főügyész volt. Mivel 1957-ben nem volt hajlandó asszisztálni például a minden, még kommunista szempontból is ártatlan Földes Gábor meggyilkolásához, kegy-, majd szabadságvesztett lett.[6]
A budapesti III. kerületi Árpád Gimnázium tanára, neves pedagógus, szociológus váratlanul elhunyt. Szeretett családján, barátain, diákjain, ismerősein kívül emlékét őrzik a könyvei, a nemrég megjelelt Diákévek, diáksorsok, vagy a kiadás előtt álló három tanárnemzedék portréját megrajzoló műve; a kutatásairól, okos, hasznos tapasztalatairól a Köznevelésben és más lapokban, folyóiratokban is gyakorta megjelent írásai. (...) Elmúlásával csöndes és szomorú lesz ősszel az óbudai Árpád Gimnázium: felejthetetlen tanár hiányzik majd a katedráról. Két évtizeden átnevelt diáknemzedékek sora gyászolja az áldozatos nevelőt, aki eget vívó elszánással küzdött minden gyermekért, ha küzdeni kellett.
Negyvennégy esztendős korában ragadta el a halál. Egy gyermekkori betokosodott tüdőgóc végzett vele.[7]
Sírja a Farkasréti temetőben található (18/0/1/61).
Legfontosabb publikációi
[szerkesztés]- Arany János. Budapest, 1949
- Szüleim világa. Egy szárnyaszegett nemzedék. Új Írás, 1965. 7. sz.
- Diákévek, diáksorsok. Budapest, 1968
- Tanárok élete és munkája (posztumusz) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. október 6.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Kultúra és Közösség, 2017 (4. folyam, 8. évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. február 20.)
- ↑ Új Pedagógiai Szemle, 2016. július-december (66. évfolyam, 7-12. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. február 20.)
- ↑ Népszabadság, 2003. november (61. évfolyam, 255-278. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 18.)
- ↑ Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 2009. július-december (119. évfolyam, 26-48. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 18.)
Források
[szerkesztés]- Szesztay András: „Láthatatlan kollégium” és „Iskola”. Kériné Sós Júlia emlékének. Kultúra és Közösség, 1976 / 1. sz.Kultúra és Közösség, 1976 (3. évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. 1247. o. ISBN 963-547-414-8
- Madai Györgyi: Képzelt interjú. www.tani-tani.info (2013. október 27.)
- Sipos Béla: Az Óbudai Árpád Gimnázium 120 éve. (1902-2022) OSZK-MEK. mek.oszk.hu (Hozzáférés: 2023. május 14.)
- Magyar Nemzet, 1968. június (24. évfolyam, 127-152. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 5.)
- Ungvári Tamás. Nem járhatsz jól mindig! Sós Júliáról. Amerikai Magyar Népszava – Szabadság. , 2009-11-20 / 43. sz. Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 2009. július-december (119. évfolyam, 26-48. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 18.)