Ugrás a tartalomhoz

Sós Antal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sós Antal
Született1896
Cikolasziget
Elhunyt1970-es évek
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Sós Antal (Nagyszarva, 1896Pusztasomorja, 1975) csallóközi és szigetközi pásztor, dudás.

Jelentősége

[szerkesztés]

A pásztorkultúrához hozzátartozott a pásztorhangszerek ismerete. A tülköt jelzőhangszerként, a furulyát és dudát pedig önmaguk és a közösség szórakoztatására használták. Ugyancsak a csallóközi pászotrkultúra része a díszítőművészet. Tudunk díszes ostornyelekről, pipaszárakról, tükörről, borotvásdobozról, sótartóról, faragott botról.[1] A faluközösségban betöltött, különálló szerepük és a természettel tartott állandó kapcsolatuk folytán egy sajátos világképet is megőriztek. Az e családokban öröklött kép erős hatást gyakorolt a magyar kultúrára.

Apámtól tudom, hogy a világ ollan mint egy cethal. Az úszik a nagy tengeren, osztán a fődet viszi a hátán. Ammeg ollan, mint egy nagy cipó a hátán. Amikor meg fődrengés van, aszonta, ammeg attul van, mer a cethal megrázza a hátát.
– Sós Antal, in: Timaffy László: Táltosok, tudósok, boszorkányok. Hazánk könyvkiadó, 2010.

Források

[szerkesztés]
  • Manga János: Magyar duda - magyar dudások a XIX-XX. században. Népi kultúra - népi társadalom I. Budapest, 1968.
  • Nagy Iván: A csallóközi dudáshagyomány. Pozsony, Kaligram, 2002
  • Tanai Péter: Sós Antal és dudái. Xantus János Múzeum Évkönyve, 34. évf. Arrabona, Győr 1995.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Tanai Péter: Sós Antal és dudái. Xantus János Múzeum Évkönyve, 34. évf. Arrabona, Győr 1995.