Sós Ágnes
| Sós Ágnes | |
 | |
| Született | 1966. április 3. (58 éves)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | filmrendező |
Sós Ágnes (Budapest, 1966. április 3. –) magyar filmrendező.
Élete
[szerkesztés]Budapesten született. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte tanulmányait 1984 és 1989 között, de már fiatal korában a film volt a hobbija. A diploma megszerzése után, egy szerencsés véletlennek köszönhetően került kapcsolatba a Magyar Televízióval, ahol 1990-től 11 éven át dolgozhatott külsős szerkesztőként. 1991-ben kezdett dokumentumfilm műfajban forgatni, kezdetben a televízió számára, 2002 óta pedig önállóan dolgozik, egyre több esetben producerként is az alkotásai mögé állt. Mára már egyértelműen nemzetközi körökben is ismertnek és elismertnek tekinthető, sokoldalú dokumentumfilmessé vált.[2]
Legszívesebben dokumentumfilmeket készít, és a dokumentumfilm-készítésnek is leginkább azt a műfaját műveli, mely az egyes emberek életét, sorsát olyan közelről, olyan mélységben mutatja meg és követi nyomon, amilyennel a hétköznapokban talán sohasem szembesülhetne a néző. Minden témájában az a célja, hogy az intimitás határait folyamatosan súrolva, vagy akár azon át is lépve olyan mélyre ásson, ahol az illető cselekedeteivel kapcsolatosan már csak az okozatokra, hanem az okokra is fény derülhet.[3] Saját bevallása szerint igazi „hiénaszerepbe” kell, hogy navigálja magát a dokumentumfilmes ilyen helyzetben, ezért különösen is vigyáz arra, meddig tolakszik bele a kamerájával „szereplője” életébe, és mennyit tár a felvett anyagaikból a nyilvánosság elé.[4]
Filmjeinek elkészítéséhez általában éveken keresztül követi nyomon alanyainak életét, sorsát, de a Láthatatlan húrok – A tehetséges Pusker nővérek című filmje például – amely egy kecskeméti születésű hegedűművész testvérpár életét mutatja be, egy, a forgatás közben kiderült, hajdani családi tragédia árnyékéban – 7 éven keresztül készült. Az Őrült szerelem ez című filmje készítéséhez ugyancsak éveken keresztül kísérte figyelemmel fiatal római katolikus és görögkatolikus papok életét, a három év alatt elkészülő Szerelempatak filmje pedig egyfajta "paraszt dekameron", melyben idős erdélyi férfiak és asszonyok beszélnek a testi és lelki szerelemről, népmesei hangulatban és a néző számára olykor szinte meghökkentő nyíltsággal.
1992 óta Solymáron él;[5] férje, Petróczy András is szakmabeli, operatőrként dolgozik.[6]
Művei
[szerkesztés]- Szerelempatak (magyar dokumentumfilm, 2013) – rendező, forgatókönyvíró, producer
- Láthatatlan húrok – A tehetséges Pusker nővérek (magyar dokumentumfilm, 2011.) – rendező
- Őrült szerelem ez (magyar dokumentumfilm, 2008) – rendező, operatőr, producer, riporter
- A dobópápa (szín., magyar dokumentumfilm, 2007) – rendező
- Ha gitt van, egylet is van (magyar dokumentumfilm, 2007) – rendező, operatőr
- Akartam volna mutatni (magyar dokumentumfilm, 2006) – rendező, operatőr, gyártásvezető
- Félálom (magyar dokumentumfilm, 2006) – rendező
- Az Illovszky Rudi bácsi (magyar dokumentumfilm, 2005) – rendező, operatőr
- Hangköz (magyar dokumentumfilm, 2005) – rendező
- Ó szól-e mi jó (magyar dokumentumfilm, 2005) – rendező, operatőr
- Hang köz (magyar dokumentumfilm, 2004) – rendező, operatőr
- Magamról röviden csak annyit... (magyar dokumentumfilm, 2003) – rendező
- Teri nagyi (magyar dokumentumfilm, 2003) – rendező, forgatókönyvíró, operatőr, szerkesztő
- Tőkések vagyunk, vagy mi (magyar dokumentumfilm, 2002) – rendező
- Van a börtön, babám... (magyar dokumentumfilm, 2000) – rendező, forgatókönyvíró, szerkesztő-riporter
- Megyek a TB-be (magyar dokumentumfilm, 1997) – rendező, forgatókönyvíró
- Vissza, haza - Boszniai hazatérők (magyar dokumentumfilm, 1997) – (TV-film) rendező
- Huszonéves üzletember (magyar dokumentumfilm, 1993) – rendező
- Leszámolás (magyar dokumentumfilm, 1993) – rendező
Díjai
[szerkesztés]- A legjobb dokumentumfilm díja (közönségdíj), illetve az Espansioni Egylet díja a 25. Trieszti Filmfesztiválon (2014) – a Szerelempatak című filmjéért.[7]
- Balázs Béla-díj (2012)
- Magyar Filmkritikusok Díja (2011), dokumentumfilm kategóriában – a Láthatatlan húrok – A tehetséges Pusker nővérek című filmjéért.
- Ember Judit-díj (2011), a legjobb dokumentumfilm kategóriában – a Láthatatlan húrok – A tehetséges Pusker nővérek című filmjéért.
- Legjobb portréfilm díja és a Diákzsűri díja a FILM.DOK Magyar-Román Dokumentumfilm Fesztiválon – az Akartam volna mutatni című filmjéért.
- Duna Televízió Különdíja és a Diákzsűri dokumentumfilm különdíja, illetve a Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesületének különdíja a 35. Magyar Filmszemlén (2004) – a Teri nagyi című filmjéért.
- Különdíj a Kamera Hungária Televíziós Műsorfesztiválon – a Tőkések vagyunk, vagy mi című filmjéért.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b PIM230300
- ↑ http://www.hbo.hu/movie/lathatatlan-hurok-a-tehetseges-pusker-noverek_-69733/article/sos-agnes-a-rendezo_4979
- ↑ Archivált másolat. [2014. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
- ↑ [H. A.: "Hiénaszerepből" csodát teremteni. Solymári Magazin, I. évf. 1. szám (2011. április), p25]
- ↑ [–mt–: Őrült szerelem ez. Beszélgetés Sós Ágnessel. Fixpont, III. évf. 5. szám (2009. május), p10]
- ↑ [Farkas Éva: Az ország legszerencsésebb dokumentumfilmese vagyok. Solymári Magazin, III. évf. 1. szám (2013. január), p26-27]
- ↑ http://mandarchiv.hu/cikk/2502/A_Szerelempatak_nyert_Triesztben
Források
[szerkesztés]- Sós Ágnes a PORT.hu-n (magyarul)
- Sós Ágnes az Internet Movie Database oldalon (angolul)
