Ugrás a tartalomhoz

Sávos rétiszöcske

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sávos rétiszöcske
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Fürgeszöcskék (Tettigoniidae)
Nem: Tessellana
Tudományos név
Tessellana veyseli
(Koçak, 1984)
Szinonimák

Platycleis vittata

Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sávos rétiszöcske témájú kategóriát.

A sávos rétiszöcske (Tessellana veyseli) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Kelet-Európában honos szöcskefaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A sávos rétiszöcske testhossza a hím esetében 13-17 mm, a nőstény 14-16 mm, ehhez járul az 5-6 mm-es tojócső. Kis termetű faj, feje a testéhez képest nagy. Színe a világosszürkétől a sárgásbarnáig terjed és sötéten márványos-foltos. A torpajzs sötét oldalsó lebenyének alsó és hátsó széle fehéres-sárgás. A szem tetejétől sötét alapon vékony fehéres vonal húzódik a torpajzsig. A rövid, sötét foltos elülső szárny a potroh felén ér túl, vége kihegyezett. Ritkán hosszú szárnyú egyedek is előfordulnak. A nőstény tojócsöve kissé hajlott, fekete vagy sötétszürke, töve világosabb.

Ciripelése halk, inkább az ultrahangtartományba tolódik. Éneke másodpercenként 3-5-szöri érdes szillabusokból áll, melyeket szabálytalan időközönként hallat.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A púposhasú rétiszöcske, a szürke rétiszöcske és a Roesel-rétiszöcske hasonlít hozzá.

Elterjedése

[szerkesztés]

Kelet-és Délkelet-Európában honos. Elterjedésének nyugati határa Kelet-Ausztria pannon régiójában található, míg keleten Dél-Oroszországig terjed. Magyarországon a síkságokon (Alföldön, Kisalföldön, Budapest környékén) gyakoribb, de a dombságokon is megtalálható.

Életmódja

[szerkesztés]

Melegkedvelő. Száraz, magasabb füvű gyepek, legelők, parlagok, útmenti cserjék lakója. Mindenevő, a növények mellett kisebb rovarokat, lárvákat is fogyaszt.

Kifejlett példányaival június végétől szeptember végéig találkozhatunk. Az áttelelő petékből április-májusban kelnek ki a lárvák, amelyek hétszer vedlenek.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]