Ugrás a tartalomhoz

Sárközy Kázmér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárközy Kázmér
Az ország tükre 1862. 240. l.
Az ország tükre 1862. 240. l.
Született1799. március 10.
Nagybajom
Elhunyt1876. február 16. (76 évesen)
Pettend
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapolitikus,
zeneszerző
Tisztsége
  • magyar országgyűlési követ (1836–1836)
  • magyar országgyűlési követ (1839–1840)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárközy Kázmér témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sárközy Kázmér (Nagybajom, 1799. március 10.[1]Pettend, 1876. február 16.) politikus, alnádor, zene- és táncszerző.

Élete

[szerkesztés]

Sárközy István consiliarius és chernelházi Chernel Eszter fia. 1820 körül költözött át Fejér vármegyébe, apja nyéki birtokára, megalapítva ezáltal a család Fejér megyei ágát. A vármegyei szolgálatot megkezdve 1822-ben aljegyző, 1828-ban szolgabíró, 1832-ben főszolgabíró, 1836-ban Fejér megye másodalispánja, 1844-ben első alispánja lett. E mellett 1836-ban és 1839-40-ben országgyűlési követ is volt, Dessewffy Aurél gróf konzervatív pártjához csatlakozva.

1845-ben nevezték ki a királyi táblához az úrbéri osztály elnökévé, 1847-ben pedig István királyi herceg nádor alnádorrá nevezte ki. A szabadságharc után pettendi birtokán tartózkodott és gazdálkodott, közben küzdött a protestánsok jogainak megnyirbálására kiadott pátens (1859. szeptember 1.) ellen és tevékeny részt vett az egyházi ügyekben is mint a vértesaljai református egyházmegye gondnoka. Ott volt a Scitovszky prímás által (1860. december 18.) Esztergomban összehívott értekezleten is, amelynek célja az országgyűlés összehívása volt.

Az alkotmányos élet beköszöntével 1861-ben a csákvári kerület országgyűlési képviselővé választotta. Vay Miklós báró kancellársága idejében, 1861-ben a Hétszemélyes Tábla bírája lett és nyugalomba vonulásakor, 1869-ben a Magyar Királyi Szent István-rend kiskeresztjét kapta. Tagja volt a Veszprém vármegyei Zenetársaságnak is.

Egy cikke a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban jelent meg (1859.: A pátens); országgyűlési beszédei a Naplókban olvashatók.

Fia Sárközy Aurél főispán.

  • Tíz legújabb Magyar Tánczok… (Pest, 1825)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. nádaski Sárközi István és chernelházi Chernel Eszter kisurfijuk Kasimir. familysearch. (Hozzáférés: 2022. október 16.) 004706808 filmszám 33. kép

Források

[szerkesztés]