Ugrás a tartalomhoz

Sárkány István (építész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárkány István
SzületettSchweiger István
1882. augusztus 31.
Budapest
Elhunyt1970. március 27. (87 évesen)[1]
Budapest
Foglalkozásaépítész
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkány István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sárkány István, születési és 1906-ig használt[2] nevén Schweiger István (Budapest, 1882. augusztus 31.Budapest, 1970. március 27.) magyar építész.

Élete

[szerkesztés]
Lakóház, Budapest, Ugocsa utca 2.
Kelenföldi leányiskola, Budapest, Bartók Béla út 141.
Vásárcsarnok, Budapest, Bosnyák tér

Zsidó származású családban született, édesapja Schweiger Vilmos (1847–1928) ügyvéd, édesanyja Schweiger Karolin (1853–1936).[2] 1905-ben szerzett oklevelet a budapesti műszaki egyetemen. Ezt követően Londonban, majd Athénban dolgozott, utóbbi helyen a Görög Nemzeti Bank műszaki osztályán. Később hazatért, és Korb FlórisGiergl Kálmán, majd 1906-tól[2] Lajta Béla irodájában kapott munkát. Az első világháború előtti időben készült pályatervei nem valósultak meg, ezek alól kivételek síremlékek.[3]

1925-ben önálló irodát nyitott, és ekkor már ipari épületek, iskolák, lakótelepek épültek fel tervei szerint.[3]

1970-ben hunyt el 88 éves korában. Végrendeletében óriási könyvtárát a Szépművészeti Múzeumra, bútor-és szőnyeggyűjteményét pedig az Iparművészeti Múzeumnak hagyta.[2]

Ismert épületei

[szerkesztés]
  • 1926–1929: víztorony, Szombathely[2][4]
  • 1928–1929: lakóház, Budapest, Ugocsa utca 2. / Kiss János altábornagy u. 25.[5][6]
  • 1930: a Vágóhíd helyreállítása és új épületei, Budapest[2]
  • 1932: bérház, Budapest, Márvány u.[2]
  • 1932: családi ház, Budapest, Pasaréti út[2]
  • 1935: kelenföldi leányiskola, Budapest, Bartók Béla út 141.[2] (Menyhért Miklóssal közös munka)
  • 1936: családi ház, Budapest, Szemlőhegy u.[2]
  • 1941: lakóház, Budapest, OTI angyalföldi kislakásos telepén[2]
  • 1942–1953: Fény utcai csarnok, Budapest, Fény u. (1998-ban Cságoly Ferenc tervei szerint újjáépítették)[7]
  • 1957: Vásárcsarnok, Budapest, Bosnyák tér[2]
  • 1964: iskola új épületszárnya, Budapest, Kada u.[2]
  • ?: erzsébettelepi iskola[8]
  • ?: szemeretelepi iskola / Bajcsy-Zsilinszky Utcai Általános Iskola (ma Pitagorasz Általános Iskola)[8]

Síremlékek, emlékművek

[szerkesztés]

Tervben maradt épületek, emlékhelyek

[szerkesztés]
  • 1904: Kárpáti turistamenedékház, hallgatói terv (I. díj)[3]
  • 1907: Szabadság-szobor, Budapest (Telcs Ede szobrásszal közös terv)[3]
  • 1908: Rákóczi-emlékmű, Kassa[3]
  • 1908: Artézi ivócsarnok, hely megjelölése nélkül (I. díj)[3]
  • 1909: Könyvtár, hely megjelölése nélkül[3]
  • 1911: Községi nyilvános könyvtár és közművelődési intézet, Budapest[3][13]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Egyéb irodalom

[szerkesztés]
  • Major Máté: Sárkány István In: Magyar Építőművészet, 1970/1
  • Magyaróvári Fanni Izabella: Sárkány István korai art deco síremlékművészete. In: P. Kovács Klára, Pál Emese (szerk.): Képváltás. Tanulmányok a Fiatal művészettörténészek V. konferenciájának előadásaiból. Enzt Géza Művelődéstörténeti Alapítvány – Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2017.