Sárgatejű kígyógomba

	A sárgatejű kígyógomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; fogyasztásra alkalmatlan

Sárgatejű kígyógomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Agaricales;
Család:	Mycenaceae;
Nemzetség:	Mycena;
Tudományos név
	Mycena crocata; (Schrad.) P.Kumm. (1871)
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgatejű kígyógomba témájú médiaállományokat és Sárgatejű kígyógomba témájú kategóriát.

A sárgatejű kígyógomba (Mycena crocata) a kígyógombafélék családjába tartozó, a világ nagy részén elterjedt, lombos fák korhadó szerves anyagain élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

A sárgatejű kígyógomba kalapja 1-2 (3) cm széles, alakja kúpos vagy harangszerű, közepén kis púppal. Felszíne a szélétől a közepéig bordázott. Színe világos vagy sötét olív-szürkésbarna, gyakran a tejnedv miatt narancsszínű foltok vannak rajta.

Húsa vékony, törékeny, vizenyős. Sérülésre narancsszínű tejnedvet ereszt. Íze és szaga nem jellegzetes.

Közepesen sűrű lemezei felkanyarodók. Színük fehér, rajtuk gyakran narancsszín foltokkal. Enyhe érintésre is foltosodnak.

Tönkje 5-9 (11) cm magas és 0,1-0,2 cm vastag. Alakja karcsú, hengeres, belül üreges, porcosan áttetsző. A csúcsán narancsszínű, lefelé egyre sötétebb. Alsó harmadában görbülhet, elálló, bozontos fehér vagy élénksárga szőrök borítják. Sérülésre szintén tejnedvet ereszt.

Spórapora fehér. Spórája ellipszis vagy majdnem henger alakú, sima, amiloid, mérete 5-10 x 5-7µm.

Hasonló fajok

Külsőre sok más kígyógomba hasonlít hozzá, de a narancssárga tejnedv alapján jól beazonosítható.

Elterjedése és termőhelye

Eurázsiában, Észak-Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában honos.

Lombos erdőkben, főleg bükkösökben (ritkábban tölgyesekben) található meg, a lehullott gallyak, levelek szerves anyagait bontja. Júniustól októberig terem.

Nem ehető.