Sárgamellű törpeguvat
Sárgamellű törpeguvat | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Laterallus flaviventer (Boddaert, 1783) | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Sárgamellű törpeguvat témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgamellű törpeguvat témájú kategóriát. |
A sárgamellű törpeguvat vagy sárgamellű vízicsibe (Laterallus flaviventer) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe és a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.[1]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Pieter Boddaert orvos és ornitológus írta le 1783-ban, a Rallus nembe Rallus flaviventer néven. Sorolják a Hapalocrex nembe Hapalocrex flaviventer néven,[2] de Porzana nembe is Porzana flaviventer néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Laterallus flaviventer gossii (Bonaparte, 1856) – Jamaica és Kuba
- Laterallus flaviventer hendersoni (Bartsch, 1917) – Haiti, a Dominikai Köztársaság, Puerto Rico és az Amerikai Virgin-szigetek
- Laterallus flaviventer woodi (van Rossem, 1934) – Mexikó középső része, Belize, Guatemala, Salvador, Nicaragua és Costa Rica északnyugati része
- Laterallus flaviventer bangsi (Darlington, 1931) – Kolumbia északi része
- Laterallus flaviventer flaviventer (Boddaert, 1783) – Panama, Kolumbia, Venezuela, Trinidad és Tobago, Guyana, Suriname, Francia Guyana, Brazília, Ecuador, Bolívia, Paraguay, Uruguay és észak-Argentína [2]
Előfordulása
[szerkesztés]Mexikó, az Amerikai Virgin-szigetek, a Dominikai Köztársaság, a Kajmán-szigetek, Jamaica, Kuba, Haiti, Puerto Rico, Belize, Costa Rica, Guatemala, Nicaragua, Panama, Salvador, Suriname, Trinidad és Tobago, Argentína, Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Kolumbia, Paraguay, Uruguay és Venezuela területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi édesvizű mocsarak és tavak. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 14 centiméter.[5]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma 20000-50000 példány közötti és még nem ad okot aggodalomra. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. március 13.)
- ↑ a b Avibase. (Hozzáférés: 2021. március 13.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. március 13.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. március 13.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. március 13.)
Források
[szerkesztés]A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
További információk
[szerkesztés]- Laterallus
- Madárfajok
- Mexikó madarai
- Az Amerikai Virgin-szigetek madarai
- A Dominikai Köztársaság madarai
- A Kajmán-szigetek madarai
- Jamaica madarai
- Kuba madarai
- Haiti madarai
- Puerto Rico madarai
- Belize madarai
- Costa Rica madarai
- Guatemala madarai
- Nicaragua madarai
- Panama madarai
- Salvador madarai
- Suriname madarai
- Trinidad és Tobago madarai
- Argentína madarai
- Bolívia madarai
- Brazília madarai
- Ecuador madarai
- Francia Guyana madarai
- Guyana madarai
- Kolumbia madarai
- Paraguay madarai
- Uruguay madarai
- Venezuela madarai