Ugrás a tartalomhoz

Sárgahasú erszényesmókus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárgahasú erszényesmókus
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
iucn3.1[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Alrend: Kuszkuszalkatúak (Phalangeriformes)
Öregcsalád: Erszényesmókus-szerűek (Petauroidea)
Család: Erszényesmókus-félék (Petauridae)
Nem: Petaurus
Faj: P. australis
Tudományos név
Petaurus australis
(Shaw, 1791)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárgahasú erszényesmókus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgahasú erszényesmókus témájú médiaállományokat és Sárgahasú erszényesmókus témájú kategóriát.

A sárgahasú erszényesmókus (Petaurus australis) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágához, ezen belül a diprotodontia rendjéhez és az erszényesmókus-félék (Petauridae) családjához tartozó faj.

Megjelenése

[szerkesztés]

Nagyjából nyúl méretű, testhossza 18–23 cm, a farok 22–30 cm. Tömegük 700 gramm körül van.[2] A hímek általában nagyobbak a nőstényeknél.[3] Lábai és a farka között kifeszíthető, szőrös repülőhártya segítségével 50 m távolságra képes siklani a fák között. A hátán kékesszürke vagy barnásszürke a bunda, hasoldala sárgásfehér, fején sötét csík húzódik, felálló füle szőrös.

Elterjedése

[szerkesztés]

Kelet-Ausztrália őshonos eukaliptuszerdőiben él,[3] 700 méteres tszf. felett is megtalálták már.[2]

Alfajai

[szerkesztés]
  • P. a. australis délen (ahol gyakori)
  • P. a. reginae Észak-Queenslandben (ahol ritka, és a fák kivágása veszélyezteti).

Életmódja

[szerkesztés]

Fán élő,[4] éjszakai életmódú[5] állat. Rendkívül mozgékony, ügyes és gyors állat, a mászáshoz éles karmait használja. Éjszakai életmódú, nappal levelekkel bélelt faodúban pihen. Nektárral és virágporral táplálkozik, metszőfogaival felhasítja a kérget a lárvák és a kifolyó nedv eléréséért.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]