Sárga tüskésharcsa

Sárga tüskésharcsa
A Khanka tóból kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi) Rend: Harcsaalakúak (Siluriformes) Család: Tüskés harcsafélék (Bagridae) Richardson, 1846 Nem: Tachysurus Faj: Sárga tüskésharcsa (Tachysurus fulvidraco)
Hivatkozások
Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga tüskésharcsa témájú kategóriát.

A sárga tüskésharcsa (Tachysurus fulvidraco) a sugarasúszójú halak közé sorolt valódi csontoshalak (Teleostei) csoportjában a harcsaalakúak (Siluriformes) rendbe sorolt tüskés harcsafélék (Bagridae) család Tachysurus nemének egyik faja. Tudományos nevének hozzávetőleges magyar jelentése: „gyorsfarkú sárgasárkány”.

Származása, elterjedése

Kelet-Ázsia édesvizeiben él Vietnámtól Laoszon, Kínán és Koreán át az Amur vízrendszeréig. Inváziós fajként a 2000-es években Európa több pontján is megtelepedett. A Duna németországi szakaszán nagyobb populációja alakult ki, ezért Bajorországban 2018-ban már nem tekintették ritkának. Az Ipolyban 2019-ben tűnt fel.

Megjelenése, felépítése

Mérete a törpeharcsáéhoz (Ameiurus nebulosus) hasonló. Bőre sárgás árnyalatú vagy élénk sárga-fekete foltos, a farka villás, mélyen bemetszett.

Életmódja, élőhelye

Álló- és folyóvizekben egyaránt előfordul.

Szaporodása

Európai megtelepedése arra utal, hogy a korábbi feltételezésektől eltérően nem csak a 16°C-nál melegebb vizekben szaporodóképes. Csoportosan lyukakat (ún. ívógödröket) ás a mederfenékbe, és azokba rakja ikráit, amelyeket kikelésükig a hím őriz (Urania).

Felhasználása

Élénk színei okán akváriumi díszhalként ismert. Az európai vizekben valószínűleg ilyen, szabadon engedett példányai telepedtek meg, így Magyarországon is, ahol 2019-ben az Ipolyból fogták ki az első példányokat.

Források

• Szily László: Tévedtek az akvaristák, már az Ipolyban is megjelent egy színes inváziós ázsiai harcsaféle
• Urania: Urania Állatvilág 2. kiadás Halak, kétéltűek, hüllők 111. old.