Ugrás a tartalomhoz

Sárga szövődarázs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárga szövődarázs
Imágó
Imágó
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insect)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Növényevő darazsak (Symphyta)
Öregcsalád: Szövődarázs-alkatúak (Pamphilioidea)
Család: Szövődarazsak (Pamphiliidae)
Nem: Acantholyda
Faj: A. hieroglyphica
Tudományos név
Acantholyda hieroglyphica
(Christ, 1791)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárga szövődarázs témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga szövődarázs témájú kategóriát.

A sárga szövődarázs (Acantholyda hieroglyphica) a rovarok (Insecta) osztályába, a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe és a szövődarazsak (Pamphiliidae) családjába tartozó faj.

Megjelenése

[szerkesztés]
Lárvája

Az imágók hossza körülbelül 14-17 milliméter közé tehető.[1] A fej fekete, sárga jegyekkel és pontozott felülettel, a szájrészek és a csápok sárgák. A tor fekete, fényes és pontozott, míg a potroh alapja és vége fekete, középső része pedig részben sárga. A szárnyak sötétsárgák, csúcsuk felé füstösek és ráncosak. A hímeknél a csápok alapi része fekete, amellyel elkülöníthető a nőstény egyedektől.[2]

A lárvák, úgynevezett álhernyók, általában szürkészöldek, hosszuk 20-25 milliméter.[1] A fej narancsbarna, sötét mintázatokkal, valamint a test sárgásbarna, sötétbarna csíkokkal a háti és oldalsó részeken.[2]

Életmódja

[szerkesztés]

Leginkább fiatal fenyőültetvényekben fordul elő, és általában kis, elszigetelt populációkban él, viszont már díszkertekben is megtalálható.[1] Szaporodását a meleg, száraz időjárás segíti.[3] A kifejlett nőstények körülbelül 2-5 éves fiatal fenyőket keresnek, majd sárga petéiket egyesével rakják le a tűlevelek alsó oldalára,[2] rendszerint a csúcshajtásoknál kezdve.[3] Elsősorban az erdeifenyő legfőbb tápnövénye, de Spanyolországban és Lengyelországban a mandulafenyőn, Portugáliában pedig a tengerparti fenyőn is előfordul, valamint széles körben a csavarttűjű fenyőn is megjelenhet.[2] A lárvák a fenyőleveleket fogyasztják, miközben egy saját maguk által készített sűrű szövedékcsőben rejtőznek, amelyen ürülékcsomókat alakítanak. Ősszel behúzódnak a földbe, gyakran a homokos talajba,[2] ahol áttelelnek, majd a következő tavasszal bábozódnak be.[3]

Kártétele

[szerkesztés]
A lárva szövedékcsöve

A fiatal lárvák sűrű selyemszövedéket építenek az ágakon, amely védelmet nyújt számukra, miközben a tűlevelekkel táplálkoznak. Bár a növény nem pusztul el, az adott évben minden hajtása elhal. A fenyőfák évi hajtásaira a lárvák eleinte zöld, majd bebarnuló ürüléke kerül,[3] amelyek halmokat alakítanak. Bár a lárva már júniusban megtelepszik az ágakon, jelenléte augusztusban válik feltűnőbbé, amikor nagyobb mennyiségű ürülék halmozódik fel a szövedéke körül.[1]

Mivel tömeges elszaporodása ritka, és egy szövedékben általában csak egy lárva található, a védekezés legegyszerűbb módja a kézi eltávolítás és megsemmisítés. Ha viszont a növény olyan mértékben károsodott, hogy fennmaradása veszélybe kerül, ajánlott a felszívódó szeres permetezés.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d https://www.forestpests.eu/pest/acantholyda-hieroglyphica
  2. a b c d e Acantholyda hieroglyphica (Christ, 1791) - Sawflies (brit angol nyelven), 2024. augusztus 1. (Hozzáférés: 2025. január 5.)
  3. a b c d e devbox: Sárga szövődarázs (magyar nyelven). NövényDoki, 2017. július 3. (Hozzáférés: 2025. január 5.)