Ugrás a tartalomhoz

Sárgásbarna pókhálósgomba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárgásbarna pókhálósgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Cortinariaceae
Nemzetség: Cortinarius
Tudományos név
Cortinarius multiformis
Fr. 1838
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgásbarna pókhálósgomba témájú kategóriát.

A sárgásbarna pókhálósgomba (Cortinarius multiformis) a pókhálósgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, főleg fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A sárgásbarna pókhálósgomba kalapja 4-10 cm széles, alakja eleinte domború, majd széles domborúan vagy majdnem laposan kiterül. Fiatalon vagy nedvesen felszíne ragadós. Színe sárgás, barnássárga vagy narancsbarna. Szélén fehér burokmaradványok lehetnek. A kalapbőr kálium-hidroxiddal barnás vagy rozsdavöröses színreakciót ad.

Húsa fehéres. Szaga édeskés, mézszerű (különösen a tönk tövében), íze nem jellegzetes.

Sűrű lemezei tönkhöz nőttek. Színük fiatalon fehéres, később tompa szürkésbarnára, idősen rozsdabarnára sötétednek.

Tönkje 4-8 cm magas és max. 1,5 cm vastag. Töve többé-kevésbé peremesen gumós, 2,5 cm vastag is lehet; ez a fiatal példányoknál feltűnőbb. Színe fiatalon fehéres, később barnás. Felszíne száraz, csupasz, néhány rozsdaszínű hosszanti szállal. A lemezeket védő, igen ritkás, fehér, pókhálószerű kortina a tönkre tapadhat és halvány gallérzónát hozhat létre.

Spórapora rozsdabarna. Spórája ellipszis alakú, gyengén rücskös, mérete 8-10 x 5-6 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A fakólemezű pókhálósgomba, a kéklemezű pókhálósgomba, a kesernyés pókhálósgomba, esetleg a gyűrűs ráncosgomba hasonlíthat hozzá.

A sárgásbarna pókhálósgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

vörösesbarna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

kortinás

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos.

Elsősorban fenyvesekben, ritkábban bükkösökben fordul elő, inkább savanyú, mohás talajon. Augusztustól októberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]