Ugrás a tartalomhoz

Sándor Imre (újságíró)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sándor Imre
1937 körül
1937 körül
SzületettStark Imre
1892. szeptember 8.[1]
Pápa
Elhunyt1943. március 8. (50 évesen)[1]
Budapest V. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaKunvári Lilla
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (17A parcella, 1. sor, 29. sírhely)
SablonWikidataSegítség

Sándor Imre, 1913-ig Stark[2] (Pápa, 1892. szeptember 8.[3]Budapest, 1943. március 8.)[4] író, újságíró, műfordító, Kunvári Lilla szobrász-és éremművész második férje.

Élete

[szerkesztés]

Sándor (Stark) Lajos rőföskereskedő és Reich Teréz fia, izraelita vallású. Középiskolai tanulmányait követően a Kőbányai Sörgyár hivatalnokaként dolgozott. Az első világháború idején a Pesti Napló munkatársa volt. A Tanácsköztársaság bukása után, 1920-ban Bécsbe, onnan az 1920-as évek közepén Csehszlovákiába költözött. A bécsi emigrációban barátságot kötött József Attilával, aki Sándor Imréhez címmel verset is írt.[5] 1926 áprilisában a Szedjetek szét, csillagok! című színdarabját a Belvárosi Színházban mutatták be, majd egy évvel később a Fővárosi Operettszínház irodalmi matinéján színre került Mint az új bor című darabja. Utóbbi színmű két főszerepét Holló Klári és Baló Elemér alakították.[6] 1939-ben visszatelepült Magyarországra, ahol irodalmi és újságírói munkásságából élt. Munkatársa volt a bécsi Tűznek, Vasárnapnak és Jövőnek, továbbá a Pesti Naplónak, a Prágai Magyar Hírlapnak, valamint kassai és pozsonyi lapoknak. Élete utolsó éveiben a Magyarország című lap reggeli kiadásának belső munkatársaként működött. Első elbeszéléseit a Nyugat irodalmi folyóirat közölte. Jo van Ammers-Küller holland írónő több könyvét magyarra fordította.

A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra.

Családja

[szerkesztés]

Első felesége Reidl Katalin volt, akivel 1922. július 30-án Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot, ám egy évvel később elvált tőle.[7] Második felesége Kunvári Lilla volt.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Boldogság (novellák, Budapest, 1918)
  • Lángoló út (regény, a Tanácsköztársaság idején jelent meg folyóiratban folytatásokban; kötetben: Pozsony, 1928)
  • Asszonyok (novellák, Kassa, 1926)
  • Szedjetek szét, csillagok (drámai mesejáték, Belvárosi Színház, 1926)
  • Mint az új bor (dráma, előadta a Budapesti Színészek Szövetsége, 1927)
  • Különös ember (dráma, bemutató: Kassai Magyar Színház, 1938)
  • Mesebeli herceg (magyar vígjáték, 1940)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Sándor Imre, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13369.htm
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 38630/1913. Forrás: MNL-OL 30804. mikrofilm 590. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 83. oldal 25. sor
  3. Születési bejegyzése a pápai izraelita hitközség születési akv. 84/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 30.)
  4. Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 41/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 30.)
  5. Két ismeretlen József Attila-vers (1943. május 23.) Népszava, 71. évfolyam, 116. szám
  6. Színházi Élet (1927) 18. szám
  7. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1285/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 30.)

Források

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Sándor Imre meghalt (1943. március 10.) Ujság, 19. évfolyam, 56. szám