Sándor Imre (újságíró)
Sándor Imre | |
1937 körül | |
Született | Stark Imre 1892. szeptember 8.[1] Pápa |
Elhunyt | 1943. március 8. (50 évesen)[1] Budapest V. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Kunvári Lilla |
Foglalkozása | |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (17A parcella, 1. sor, 29. sírhely) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sándor Imre, 1913-ig Stark[2] (Pápa, 1892. szeptember 8.[3] – Budapest, 1943. március 8.)[4] író, újságíró, műfordító, Kunvári Lilla szobrász-és éremművész második férje.
Élete
[szerkesztés]Sándor (Stark) Lajos rőföskereskedő és Reich Teréz fia, izraelita vallású. Középiskolai tanulmányait követően a Kőbányai Sörgyár hivatalnokaként dolgozott. Az első világháború idején a Pesti Napló munkatársa volt. A Tanácsköztársaság bukása után, 1920-ban Bécsbe, onnan az 1920-as évek közepén Csehszlovákiába költözött. A bécsi emigrációban barátságot kötött József Attilával, aki Sándor Imréhez címmel verset is írt.[5] 1926 áprilisában a Szedjetek szét, csillagok! című színdarabját a Belvárosi Színházban mutatták be, majd egy évvel később a Fővárosi Operettszínház irodalmi matinéján színre került Mint az új bor című darabja. Utóbbi színmű két főszerepét Holló Klári és Baló Elemér alakították.[6] 1939-ben visszatelepült Magyarországra, ahol irodalmi és újságírói munkásságából élt. Munkatársa volt a bécsi Tűznek, Vasárnapnak és Jövőnek, továbbá a Pesti Naplónak, a Prágai Magyar Hírlapnak, valamint kassai és pozsonyi lapoknak. Élete utolsó éveiben a Magyarország című lap reggeli kiadásának belső munkatársaként működött. Első elbeszéléseit a Nyugat irodalmi folyóirat közölte. Jo van Ammers-Küller holland írónő több könyvét magyarra fordította.
A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra.
Családja
[szerkesztés]Első felesége Reidl Katalin volt, akivel 1922. július 30-án Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot, ám egy évvel később elvált tőle.[7] Második felesége Kunvári Lilla volt.
Főbb művei
[szerkesztés]- Boldogság (novellák, Budapest, 1918)
- Lángoló út (regény, a Tanácsköztársaság idején jelent meg folyóiratban folytatásokban; kötetben: Pozsony, 1928)
- Asszonyok (novellák, Kassa, 1926)
- Szedjetek szét, csillagok (drámai mesejáték, Belvárosi Színház, 1926)
- Mint az új bor (dráma, előadta a Budapesti Színészek Szövetsége, 1927)
- Különös ember (dráma, bemutató: Kassai Magyar Színház, 1938)
- Mesebeli herceg (magyar vígjáték, 1940)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Sándor Imre, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13369.htm
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 38630/1913. Forrás: MNL-OL 30804. mikrofilm 590. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 83. oldal 25. sor
- ↑ Születési bejegyzése a pápai izraelita hitközség születési akv. 84/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 30.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 41/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 30.)
- ↑ Két ismeretlen József Attila-vers (1943. május 23.) Népszava, 71. évfolyam, 116. szám
- ↑ Színházi Élet (1927) 18. szám
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1285/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 30.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Sándor Imre meghalt (1943. március 10.) Ujság, 19. évfolyam, 56. szám