Runeberg-díj
| Runeberg-díj (Runeberg-díj – Runebergspriset) | |
 | |
| Johan Ludvig Runeberg | |
| Névadó | Johan Ludvig Runeberg |
| Alapítás éve | 1986 |
| Ország | Finnország |
A Runeberg-díj (finnül Runeberg-díj, svédül Runebergspriset) egy 1987-ben alapított finn irodalmi díj.
A díjat Johan Ludvig Runeberg (1804-1877) finn nemzeti költőről nevezték el és svéd vagy finn nyelven alkotó finn szerzőknek ítélik oda. Minden év február 5-én, a költő születésének napján hirdetik ki a díjazottat. A Runeberg-díjjal járó összeg 2019-ig 10 000 euró volt, 2020-ban az összeget 20 000 euróra emelték.[1]
Díjazottak
[szerkesztés]| Év | Szerző | Cím |
|---|---|---|
| 1987 | Kari Aronpuro | Kirjaimet tulevat |
| 1988 | Sinikka Tirkkonen | Luvaton elämä |
| 1989 | Timo Pusa | Tatuoitu sydän |
| 1990 | Eeva Kilpi | Talvisodan aika |
| 1991 | Aulikki Oksanen | Henkivartija |
| 1992 | Lars Sund | Colorado Avenue |
| 1993 | Raija Siekkinen | Metallin maku |
| 1994 | Paavo Rintala | Aika ja uni |
| 1995 | Monika Fagerholm | Underbara kvinnor vid vatten (Ihanat naiset rannalla) |
| 1996 | Agneta Ara | Huset med de glömda dörrarna (Unohdettujen ovien talo) |
| 1997 | Hannu Aho | Kello 4.17 |
| 1998 | Ulla-Lena Lundberg | Regn (Sade) |
| 1999 | Mari Mörö | Kiltin yön lahjat |
| 2000 | Tuula-Liina Varis | Maan päällä paikka yksi on |
| 2001 | Juha Seppälä | Suuret kertomukset |
| 2002 | Risto Ahti | Vain tahallaan voi rakastaa |
| 2003 | Ranya ElRamly | Auringon asema |
| 2004 | Rakel Liehu | Helene |
| 2005 | Zinaida Lindén | I väntan på en jordbävning (Ennen maanjäristystä) |
| 2006 | Riitta Jalonen | Kuvittele itsellesi mies |
| 2007 | Sanna Ravi | Ansari |
| 2008 | Hannele Mikaela Taivassalo | Fem knivar hade Andrej Krapl |
| 2009 | Sofi Oksanen | Puhdistus |
| 2010 | Kari Hotakainen | Ihmisen osa[2] |
| 2011 | Tiina Raevaara | En tunne sinua vierelläni |
| 2012 | Katja Kettu | Kätilö |
| 2013 | Olli-Pekka Tennilä | Yksinkeltainen on kaksinkeltaista |
| 2014 | Hannu Raittila | Terminaali |
| 2015 | Joni Skiftesvik | Valkoinen Toyota vei vaimoni |
| 2016 | Tapio Koivukari | Unissasaarnaaja |
| 2017 | Peter Sandström | Laudatur |
| 2018 | Marjo Niemi | Kaikkien menetysten äiti |
| 2019 | Heikki Kännölle | Sömnö[3] |
| 2020 | Ralf Andtbacka | Potsdamer Platz című svéd nyelvű verseskötetéért[1] |
| 2021 | Marisha Rasi-Koskinen | Rec (Felvétel) című regényéért[4] |
| 2022 | Quynh Tran | Skugga och svalka című svéd nyelvű regényéért[5] |
| 2023 | Marja Kyllönen | Vainajaiset című regényéért[6] |
| 2024 | Peter Mickwitz | Misslyckad i en uggla című verseskötetéért[7] |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Runeberg-díj Ralf Andtbackának (yle.fi, 2020-02-05. Hozzáférés: 2021-01-29)
- ↑ [1] Archiválva 2010. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (finnül)
- ↑ Runeberg-díj Heikki Kännö írónak (yle.fi, 2019-02-05. Hozzáférés: 2021-01-29)
- ↑ Kirjailija Marisha Rasi-Koskisen poikkeuksellinen teos voitti Runeberg-palkinnon (yle.fi, 2021-02-05. Hozzáférés: 2021-03-16)
- ↑ Esikoiskirjailija Quynh Tran voitti Runeberg-palkinnon – kirja kuvaa pienen vietnamilaisperheen elämää Pohjanmaalla (yle.fi, 2022-02-05. Hozzáférés: 2022-03-27)
- ↑ Marja Kyllönen voitti Runeberg-palkinnon, mutta pelkää yhä kirjoittamista (HS.fi,2023-02-05. Hozzáférés: 2023-08-30)
- ↑ Peter Mickwitzille Runeberg-palkinto (Helsingin Sanomat, HS.fi, 2024-02-11. Hozzáférés: 2024-03-14)
