Rudolfinum (Prága)

Rudolfinum
Homlokzata a Jan Palach tér felől
A Dvořák-terem
Korábbi nevek: Művészek Háza
Település	Prága
Cím	Aleš rakpart 2, Praha 1
Építési adatok
Építés éve	1876–1884
Megnyitás	1885. február 8.
Rekonstrukciók évei	1918–1919, 1990–1992
Lebontás éve	—
Lebontás oka	—
Építési stílus	neoreneszánsz
Tervező	Josef Zítek Josef Schulz
Építész(ek)	Josef Zítek Josef Schulz
Vállalkozó(k)	Cseh Takarékpénztár (Prágai Takarékpénztár)
Hasznosítása
Felhasználási terület	hangversenyterem épület rendezvényhelyszín
Tulajdonos	Czech Philharmonic
Elhelyezkedése
Rudolfinum Pozíció Csehország térképén
é. sz. 50° 05′ 24″, k. h. 14° 24′ 56″50.09, 14.4156
Rudolfinum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolfinum témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rudolfinum Galéria, 2010 — A jelen dekadenciája kiállítás

A Rudolfinum Prága hagyományosan legjelentősebb zenei központja, négy hangversenyteremmel. Itt van a Cseh Filharmonikusok és a Zeneművészeti Főiskola székhelye is.

Az épület a Jan Palach tér északi oldalán emelkedik.

Nevének eredete

Az építtető felkérte a trónörökös Rudolf főherceget, engedélyezze, hogy az épületet róla nevezzék el. Ugyancsak Rudolf róla nevezték el az újonnan épült rakpartot (ma Aleš rakpart) és a mellette emelt Rudolf-gyaloghidat.

Története

1876–1884 között eleve kultúrpalotának építtette a nyilvános pályázat győzteseivel, Josef Zítek és Josef Schulz építészekkel a Cseh Takarékpénztár. Elsősorban múzeumokat szerettek volna berendezni az épületben. Itt helyezték el:

• a Sternberg-gyűjteményből kialakított a nemzeti képtárat, aminek utóda ma a Prágai Nemzeti Galéria (Národní galerie v Praze),
• az iparművészeti gyűjteményt, aminek utódja ma a Rudolfinummal átellenben, a November 17. utca túloldalán álló Iparművészeti Múzeum és
• a Zeneakadémiát, amely ma a November 17. utca következő háztömbjében, a Na Rejdišti utca túloldalán van.

Az eredeti tervek szerinti építkezést már 1881-ben befejezték, de ezután részleges funkcióváltással az épület egy részét hangversenytermekké alakították. A fő helyszín a Dvořák-terem lett. A hátsó szárnyban kisebb koncerttermek:

• Suk-terem,
• Kubelík-terem,
• Respirium

kaptak helyet.

Az ünnepélyes megnyitót 1885. február 7-én rendezték meg. Csehszlovákia megalakulása után az épületet átnevezték: ez lett a Művészek Háza. Ezután azonban Rudolf Kříženecký tervei alapján átalakították, és 1919–1945 között a csehszlovák parlament ülésezett az épületben. A mai Dvořák-terem tengelyében, az orgona alatt Jan Štursa [[Tomáš Garrigue Masaryk elnököt ábrázoló márványszobrát állították fel; ez ma az Új királyi palota Rothmayer-termében, a Spanyol terem bejárata előtt látható.

A világháború után az Előadóművészeti Akadémia újonnan létrehozott zenei karát és a Cseh Filharmonikusokat helyezték el az épületben.

Az utolsó teljes rekonstrukciót 1990–1992 között Karel Prager építész vezette. A galérián rövid ideig a Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum közös kiállítása volt látható, de ez a koncepció nem bizonyult sikeresnek. Helyette 1994-ben a Cseh Köztársaság Kulturális Minisztériuma megalapította a jelenlegi Rudolfinum Galériát.

Az épület

Prága két legjelentősebb neoklasszicista épületének egyike (a másik a Nemzeti Színház). Homlokzata a tér felé fordul; főbejárata előtt Antonín Dvořák szobra áll. Zenei jellegét a homlokzaton elhelyezett, zeneszerzőket ábrázoló szobrok emelik ki; ezek kiváló művészek:

• Jindřich Václav Čapek,
• Johann Rathausky,
• Bernard Seeling,
• Tomáš Seidan,
• Bohuslav Schnirch,
• Ludvík Šimek és mások

készítették.

A Na Rejdišti utcára néző északi oldalon képzőművészek szobrait helyezték el.

Reinhard Heydrich birodalmi kormányzó elrendelte, hogy a zsidó Felix Mendelssohn Bartholdy zeneszerző szobrát távolítsák el a palota homlokzatáról. A szobor kalandos történetét Jiří Weil dolgozta fel Mendelssohn a háztetőn című könyvében.

Berendezése, kiállításai

Az 1148 férőhelyes Dvořák-teremben komolyzenei koncerteket tartanak. Nemzetközi hírnévre tett szert az évente megrendezett Prágai Tavasz fesztivál. A terem első orgonáját (az 1880-as évek elején) a frankfurti Wilhelm Sauer orgonagyár építette. A mostani orgona mőár a harmadik a sorban. Ez 1974-ben készült el

Az 1500 m² kiállítóterű Rudolfinum Galéria időszaki kiállításoknak ad otthont. 2017-es centenáriumi kiállítása 161 824 vendéggel abban az évben Csehország leglátogatottabb kiállítása volt. A galéria mellett van az Artpark „relaxációs és oktatási tere” gyermekeknek és felnőtteknek. Az új, stílusos Café Rudolfinum létrehozói a zene, a művészet és a gasztronómia ötvözését tűzték célul.

Elérhetősége, látogatása

A Cseh Filharmonikusok honlapja: Česká filharmonie

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Rudolfinum című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• ↑ Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 24.
• ↑ Barangoló: Prága barangoló útikönyv. Lingea, Berlitz, 2016. p. 61.
• ↑ Szombathy: Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 95–96.
• ↑ Rudolfinum honlapja: A Rudolfinum honlapja