Rudabányai bányató
| Rudabányai bányató | |
 | |
| Ország(ok) | Magyarország |
| Hosszúság | 0,58 km |
| Szélesség |
|
| Felszíni terület | 0,06145 km2 |
| Legnagyobb mélység | 35 m |
| Tszf. magasság | 236 m |
| Elhelyezkedése | |
 Rudabányai bányató
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 23′ 37″, k. h. 20° 38′ 15″48.393515°N 20.637564°EKoordináták: é. sz. 48° 23′ 37″, k. h. 20° 38′ 15″48.393515°N 20.637564°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rudabányai bányató témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Rudabányai bányató (Rudabányai-tó, ritkábban Rudabányai tengerszem) egy mesterségesen létrejött bányató Magyarországon, a volt rudabányai vasércbánya külszíni fejtésében, Felsőtelekes közigazgatási területén. Magyarország egyik legmélyebb állóvize.
Fekvése
[szerkesztés]Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Rudabánya várostól északkeletre, Felsőtelekes községtől délre található. A bányató a volt rudabányai vasércbánya külszíni fejtésében a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett. A tó magánterületen helyezkedik el, a város Szuhogy felőli végétől magánúton keresztül közelíthető meg. A tó mellett helyezkedik el a Majomszigetnek elnevezett terület, a Rudapithecus látványtár, Magyarország egyik fontos őslénytani lelőhelye, ahol 1965-ben rátaláltak a több mint 10 millió éves Rudapithecus hungaricus leletre.[1]
Leírása
[szerkesztés]A bányató létét a nagyipari, 1880-ban indult vasércbányászatnak köszönheti. 1985. december 31-ével szüntették meg a vasércbányászatot és -dúsítást Rudabányán, 1986-88-ban elvégezték a szükséges felszámolási és rekultivációs munkákat is.[2] A bányatavak azután keletkeztek, hogy megszűnt a kitermelés, ezzel a járatok, külszíni fejtések szivattyúzása is. A bányatavat nem táplálja patak vagy egyéb vízfolyás, vizét környezetének felszínéről történő bemosódásból és javarészt felszínalatti talajvizekből kapja.[3] Ahogy a csapadékvíz feltöltötte az üregeket, létrejött Magyarország egyik legmélyebb tava. Egy korábbi beomlás a tavat két részre osztotta, így elkülöníthető egy sekélyebb rész, amelynek legmélyebb pontja 16-17 méter, illetve egy mélyebb rész, ahol a legmélyebb pont 35-36 méter körül van. A bányató északkeleti oldalán a víz mélysége hirtelen változik, a fejtési szintek a víz alatt is tovább követhetőek.[4]
A tó kékeszöld, türkiz színű vizének szintje csapadékosabb időszakokban évről évre emelkedik, aszályosabb években csökken.[5] A tóban veszélyes és emiatt tilos a fürdés.[6] Mivel a bányatótó vize hideg, tápanyagokban szegény, élővilága is szegényes, nem horgászható.[7] A tó vizének hőmérséklete 15 méter mélység alatt lecsökken 6 °C-ra, azonban ettől a mélységtől lejjebb a külső környezeti tényezők hatása már nem jellemző, a hőmérséklet nem változik.[4] A bányató vizének egyik jellegzetessége a szulfát-ionok nagy arányú jelenléte. A hazai vizeinkben ritkán előforduló ionösszetétel, továbbá a kiugróan nagy sótartalom egyedivé teszi a tó vizét. A szulfát részben a meder kőzeteiből oldódik ki, részben az üledékbe került kénformák (pl. pirit) oxidáciájóval keletkezik.[3]
A vízminőség mérésekből kiderült, hogy a bányató a felső részein a réz és a bárium volt meghatározó szennyező, míg a mélyebb pontjain a vas és a mangán. A bányató iszapja a megengedett határérték felett tartalmaz nehézfémeket, így higanyt, mangánt, báriumot, ólmot, rezet és alumíniumot. Ennek az oka az lehet, hogy a bányató oldalfalán ezek a fémek nagy mennyiséget megtalálhatók, kioldásra kerülnek, viszont a mélyben már nem tudnak oxidálódni, ezért mennyiségük a jövőben is nőni fog.[4]
A 2000-es évektől a tó egyre jelentősebb turisztikai célponttá vált, elsősorban a túrázók, természetfotósok és esküvői fényképészek, filmesek körében.[8] A tó körül tanösvény vezet, az útvonalon kilátók, információs táblák, padok, valamint nagyméretű stég található.[9]
A tó mélysége
[szerkesztés]Bár internetes honlapokon, turisztikai oldalakon széles körben elterjedt, hogy a tó Magyarország legmélyebb vizeként közel 60 méter mély,[5][10][11] egyes hivatkozás nélküli források 70-75 méteres mélységről is említést tesznek,[12] a tudományos alapozottságú mérések ezt nem igazolták. Több, egymástól független, műszeres hidrológiai méréssorozat is 34-36 méterben határozta meg a tó legmélyebb pontját.[3][4]
A tó és környéke játékfilmekben
[szerkesztés]A tó létrejötte előtti időben készült a Gyémántpiramis (1985, rendezte: Rajnai András) című magyar tudományos fantasztikus tévéfilm. A kopár külszíni fejtés egy idegen, lakatlan bolygó felszínét helyettesíti.
A tó az egyik helyszíne – az olasz postagalamb-állomás – a Szürke senkik (2016, rendezte: Kovács István) című magyar első világháborús filmnek is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Látványtár. www.rudapithecus.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
- ↑ szerk.: Cséfalvay Zoltán: Visszaszámlálás Rudabányán, Elmélet, módszer, gyakorlat (52) (magyar nyelven). Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet (1991). ISBN ISBN 963-7395-11-3
- ↑ a b c Gulyás Pál – Nagy Péter – Németh József (2018). „A rudabányai bányató vízkémiai és hidrobiológiai vizsgálata (2003, 2012, 2014)” (magyar nyelven). Bányászattörténeti közlemények 13 (1-2), 71–91. o.
- ↑ a b c d Németh Ágnes - Kovács Balázs (2011). „Rudabányai bányató hidrológiai és vízkémiai vizsgálata”. A Miskolci Egyetem Közleménye (81).
- ↑ a b A bányató | Rudabánya város honlapja. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
- ↑ Beszaladt és elmerült Rudabányán :: baznyesz-miskolc.hu. www.baznyesz-miskolc.hu. [2022. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
- ↑ szendroitura: Rudabánya Bánya-tó (magyar nyelven). Szendrői Természetjáró Szakosztály. (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
- ↑ Ervin, Marosréti: BOON - Felkapott célpont lett a bányató. BOON - Felkapott célpont lett a bányató, 2021. május 17. (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
- ↑ Tanösvények. www.rudapithecus.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
- ↑ https://drive.hu/belfold/magyarorszag-legmelyebb-to-tengerszem/
- ↑ Hazánk legmélyebb állóvize (magyar nyelven). National Geographic. (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
- ↑ Búvárinfó. www.buvarinfo.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
Források
[szerkesztés]- A bányató. Rudabánya város honlapja.
- Cséfalvay Zoltán (szerk.): Visszaszámlálás Rudabányán. Elmélet, módszer, gyakorlat (52). Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1991. ISBN 963-7395-11-3
- Gulyás Pál – Nagy Péter – Németh József: A rudabányai bányató vízkémiai és hidrobiológiai vizsgálata (2003, 2012, 2014). Bányászattörténeti közlemények 13. évf., 2018, 1-2. sz., 71–91. o.
- Németh Ágnes - Kovács Balázs: Rudabányai bányató hidrológiai és vízkémiai vizsgálata. A Miskolci Egyetem Közleménye, 81. kötet (2011)
