Rubinarcú nektármadár

Rubinarcú nektármadár
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Öregcsalád:	Passerida;
Család:	Nektármadárfélék (Nectariniidae);
Nem:	Chalcoparia; Cabanis, 1850
Faj:	C. singalensis;
Tudományos név
	Chalcoparia singalensis; (Gmelin, 1788)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Rubinarcú nektármadár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Rubinarcú nektármadár témájú kategóriát.

A rubinarcú nektármadár (Chalcoparia singalensis) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a nektármadárfélék (Nectariniidae) családjába tartozó Chalcoparia nem egyetlen faja.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1788-ban, a Motacilla nembe Motacilla singalensis néven. Sorolták az Anthreptes nembe Anthreptes singalensis néven is.^[3]

Alfajai

Chalcoparia singalensis assamensis (Kloss, 1930) - India északkeleti része, Nepál, Bhután, Banglades, észak-Mianmar, észak-Thaiföld és Kína délnyugati része
Chalcoparia singalensis koratensis (Kloss, 1918) - Thaiföld keleti része, Laosz, Kambodzsa és Vietnám
Chalcoparia singalensis internota (Deignan, 1955) - a Maláj-félsziget északi része
Chalcoparia singalensis interposita (Robinson & Kloss, 1921) - a Maláj-félsziget középső része
Chalcoparia singalensis singalensis (Gmelin, 1789) - a Maláj-félsziget déli része
Chalcoparia singalensis sumatrana (Kloss, 1921) - Szumátra középső és keleti része
Chalcoparia singalensis panopsia Oberholser, 1912 - Szumátra nyugati része
Chalcoparia singalensis pallida (Chasen, 1935) - Natuna sziget (Borneó északnyugati partvidéke mentén)
Chalcoparia singalensis borneana (Kloss, 1921) - Borneó
Chalcoparia singalensis bantenensis (Hoogerwerf, 1967) - Jáva nyugati része
Chalcoparia singalensis phoenicotis (Temminck, 1822) - Jáva középső és keleti része ^[2]

Előfordulása

Banglades, Bhután, Brunei, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Thaiföld és Vietnám területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mangroveerdők, bokrosok, folyók és patakok környéke, valamint ültetvények és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

Megjelenése

Testhossza 11 centiméter,^[5] testtömege 8-9 gramm.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. november 4.)
↑ ^a ^b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. november 4.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. november 4.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. november 4.)
↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. november 4.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. november 4.)
[1] Archiválva 2021. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára - magyar neve

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. november 4.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. november 4.)

[C-3] Avibase. (Hozzáférés: 2021. november 4.)

[D-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. november 4.)

[E-5] Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. november 4.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]