Roy Cooper
Roy Cooper | |
2023-ban | |
Észak-Karolina 75. kormányzója | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 2017. január 1. | |
Helyettes | Dan Forest Mark Robinson |
Előd | Pat McCrory |
Szavazatszám | 2 309 162 (2016) 2 834 790 (2020) |
Észak-Karolina 49. államügyésze | |
Hivatali idő 2001. január 6. – 2017. január 1. | |
Kormányzó | Mike Easley Bev Perdue Pat McCrory |
Előd | Mike Easley |
Utód | Josh Stein |
Szavazatszám | 1 446 793 (2000) 1 872 097 (2004) 2 538 178 (2008) 2 828 941 (2012) |
Észak-Karolina Szenátusa többségi vezetője | |
Hivatali idő 1997. július 17. – 2001. január 1. | |
Előd | Richard Conder |
Utód | Tony Rand |
Észak-Karolina Szenátusa tagja a 10. kerületből | |
Hivatali idő 1991. február 21. – 2001. január 1. | |
Előd | Jim Ezzell |
Utód | A. B. Swindell |
Észak-Karolina Képviselőháza tagja a 72. kerületből | |
Hivatali idő 1987. február 9. – 1991. február 21. | |
Előd | Allen Barbee |
Utód | Edward McGee |
Születési név | Roy Asberry Cooper III |
Született | 1957. június 13. (67 éves) Nashville, Észak-Karolina |
Párt | Demokrata |
Választókerület | Észak-Karolina 72. (1987–1991) Észak-Karolina 10. (1991–2001) |
Házastársa | Kristin Bernhardt (1992–) |
Gyermekei | 3 |
Foglalkozás |
|
Iskolái | Észak-karolinai Egyetem (BA, JD) |
Roy Cooper aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Roy Cooper témájú médiaállományokat. |
Roy Asberry Cooper III (Nashville, Észak-Karolina, 1957. június 13. –) amerikai jogász és politikus, Észak-Karolina 75. kormányzója 2017 óta. A Demokrata Párt tagja, 2001 és 2017 között Észak-Karolina államügyésze volt, illetve 1987 és 2001 között szolgált az állam képviselőházában és szenátusában is.
Az Észak-karolinai Egyetem tanulója volt, 1979-ban fejezte be tanulmányait,[1][2] majd ügyvédként kezdett el dolgozni.[3][4] 1986-ban megválasztották Észak-Karolina Képviselőházába a 72. kerületben,[5] az egyik leghatékonyabb képviselő volt a törvényhozásban,[6] majd 1991-ben kinevezték az állami szenátus tagjának,[7] amely posztot egy évtizedik töltött be, egy ideig többségi vezetőként.[8][9] 2000-ben megválasztották államügyésznek,[10][11] majd újraválasztották 2004-ben, 2008-ban és 2012-ben, 16 évig volt hivatalban. Az állam történetének második leghosszabb ideig hivatalban lévő államügyésze volt. Népszerűsége terminusa közben olyan magas volt, hogy már 2008-ban, illetve 2012-ben felkérték, hogy induljon a kormányzói posztért,[12][13] 2010-ben pedig a nemzeti szenátusi székért.[14]
A 2016-os kormányzóválasztáson legyőzte a republikánus Pat McCroryt,[15][16] Cooper lett az első jelölt az állam történetében, aki diadalmaskodni tudott egy hivatalban lévő kormányzó felett. 2020-ban újraválasztották az alkormányzó Dan Forest elleni választáson.[17] Ugyan a republikánusokkal teli állami törvényhozás arra törekedett, hogy csökkentse a kormányzó hatalmét az államban, mielőtt Cooper hivatalba lépett,[18][19] a nashville-i politikus így is sikeres lett terminusa idején.[20][21][22]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Attorney general primed to begin run for North Carolina governor (angol nyelven). ABC11 Raleigh-Durham. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ North Carolina Manual 2011, 190. o.
- ↑ „Attorneys at Law”, Rocky Mount Telegram, 1983. február 17., 10. oldal (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ „Cooper Is Named Partner”, Rocky Mount Telegram, 1985. február 3., 23. oldal (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ „Roy Cooper makes in official: he will challenge Rep. Barbee”, Rocky Mount Telegram, 1985. november 20., 1. oldal (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ „Roy Cooper seeks third term”, Rocky Mount Telegram, 1990. január 3., 2. oldal (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ „House Member Resigns To Fill Senate Seat”, The Charlotte Observer, 1991. február 21., 14. oldal (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ „Cooper to lead Democrats”, The Charlotte Observer, 1997. július 17., 29. oldal (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ „Cooper honored as distinguished young as alumnus”, Rocky Mount Telegram, 1996. december 22., 30. oldal (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ „Cooper files for attorney general post”, Rocky Mount Telegram, 2000. január 11., 1. oldal (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ Metrick, Gene. „Cooper: Message was winning edge”, Rocky Mount Telegram, 2000. november 9., 1A–2A. oldal
- ↑ Cooper says he won't run for governor. The News & Observer. [2012. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ Perdue will not seek re-election (angol nyelven). WRAL.com, 2012. január 26. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ Cooper won't run for U.S. Senate (angol nyelven). WRAL.com, 2009. május 15. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ Attorney General Announces Candidacy For Governor. web.archive.org, 2014. november 8. [2014. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ North Carolina Gov. McCrory concedes he lost re-election bid (amerikai angol nyelven). Associated Press, 2016. december 5. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ Cooper re-elected, Republican Robinson becomes NC's first Black Lt.Gov. (angol nyelven). WRAL.com, 2020. november 3. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ Fausset, Richard. „North Carolina’s Partisan Rift Widens in Fight Over Governor’s Powers”, The New York Times, 2016. december 15. (Hozzáférés: 2024. július 23.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Gabriel, Trip. „North Carolina G.O.P. Moves to Curb Power of New Democratic Governor”, The New York Times, 2016. december 15. (Hozzáférés: 2024. július 23.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Zengerle, Jason. „Is North Carolina the Future of American Politics?”, The New York Times, 2017. június 20. (Hozzáférés: 2024. július 23.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Cooper signs bills against domestic violence into law (amerikai angol nyelven). WWAYTV3, 2017. július 11. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ Governor Cooper to Serve As 2019 Appalachian Regional Commission States Co-Chair | NC Gov. Cooper (angol nyelven). governor.nc.gov. (Hozzáférés: 2024. július 23.)