Homoki küllő
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Rajz a halról
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Romanogobio kesslerii (Dybowski, 1862) | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Homoki küllő témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Homoki küllő témájú kategóriát. |
A homoki küllő (Romanogobio kesslerii) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó védett faj.[1]
A Romanogobio halnem típusfaja.
A Duna vízrendszerének nagy természeti értéket hordozó, de gazdasági szempontból jelentéktelen halfaja. Egyre gyérülő állománya Magyarországon még helyenként jelentős előfordulással bír, azonban védelme ennek ellenére is indokolt.
Előfordulása
[szerkesztés]A faj a Duna középső és alsó szakaszának mellékfolyóiban él. Magyarországon helyenként gyakori is lehet és megtalálható Délnyugat-Oroszországban és a lengyelországi Visztula felső szakaszán.[2]
Hasonló fajok
[szerkesztés]Közeli rokonaival a fenékjáró küllővel, a halványfoltú küllővel és a felpillantó küllővel téveszthető össze legkönnyebben. Az 1980-as évekig Magyarországon előkerült példányait például felpillantó küllőnek vélték. A fenékjáró küllőt erősen pettyezett hát- és farokúszója, valamint magas faroknyele különbözteti meg. A halványfoltú küllő háta és faroknyele is magasabb, emellett a hátúszójában rendszerint csak 7 osztott sugár van. A felpillantó küllő hátúszójában is csak 7 elágazó sugár van, végbélnyílása pedig inkább az anális úszó kezdetéhez esik közelebb, mint a hasúszók tövéhez. Az alak és szájforma tekintetében ugyancsak hasonló a márna és a petényi-márna, de őket két pár bajuszuk jól megkülönbözteti a csupán egy pár bajuszt viselő küllőktől.[2][3]
Megjelenése
[szerkesztés]Testformája hosszúkás, hengeres, nem annyira magas, mint inkább széles. Testhossza 10-12 centiméter, legfeljebb 13 centiméter. Feje közepesen nagy, orra tompán lekerekített, 40-43 nagy pikkelye van az oldalvonala mentén. Az oldalvonal és a hasúszók tövi része között 3-4 pikkelysor található. Az oldalvonal mentén sorban 6-10, leggyakrabban 8 sötét folt van. A hátúszó közepes hosszúságú, kezdete a hasúszók tövével egy vonalban vagy kissé előbbre helyezkedik el. A farok alatti úszó rövid és magas. A faroknyél hosszú, alacsony, hengeres, magassága és szélessége csaknem azonos. A farokúszó hosszú, erősen kivágott. Szája alsó állású, húsos ajak veszi körül és a felső állkapocs hátulsó peremén mindkét oldalon egy-egy bajuszszál található. A torokrész és a mell pikkelytelen és ennek nagysága alapján több alfaját írták le.[2][4]
Életmódja
[szerkesztés]Jellegzetes élőhelyei elsősorban a domb- és síkvidéki folyók homokos, kavicsos szakaszai, de előfordul a hegyvidéki zóna patakjaiban is. Apró termetű rajhal, amely a gyors sodrású, oxigéndús vizeket kedveli. A mederfenéken tartózkodik, ahol tápláléka a talaj algaszövedéke, apró férgek, rovarlárvák és planktonrákok.[2][4]
Legfeljebb 5 évig él.
Szaporodása
[szerkesztés]Ivarérettségét a harmadik életévében éri el, ívási időszaka áprilistól júniusig tart. Viszonylag kevés ikrát érlel, melyet íváskor elsősorban a folyók márnazónájának nem túl gyors sodrású részein, a homokos-sóderes mederfenékre rak.[3][4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Romanogobio kesslerii (Dybowski, 1862). ITIS report. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- ↑ a b c d Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
- ↑ a b Homoki küllő – Gobio kessleri Dybowski, 1862. Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2010. június 22.)
- ↑ a b c Dr. Györe Károly: Homoki küllő - Gobio kessleri Dybowski, 1862. HAKI. [2011. szeptember 16-i dátummal az küllo eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 22.)
További információk
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- Kessler's Gudgeon Romanogobio kesslerii (Dybowski, 1862) (angol nyelven). BioLib.cz. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- Homoki küllő (Gobio kessleri). vedettfajok.hu. (Hozzáférés: 2010. június 21.)[halott link]
- Romanogobio kesslerii (Dybowski, 1862) (angol nyelven). FishBase. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- Naseka, A.M. and J. Freyhof, 2004. Romanogobio parvus, a new gudgeon from River Kuban, southern Russia (Cyprinidae, Gobioninae). Ichthyol. Explor. Freshwat. 15(1):17-23.
