Románia demográfiája
| Románia demográfiája | |
 | |
| Románia lakosságának korfája 2021. január 1-jén. Jelmagyarázt: Kék: Férfiak. Sötétkék: A férfiak többlete a nőkhöz képest. Piros: Nők. Bordó: A nők többlete a férfiakhoz képest. | |
| Ország |  Románia |
| Népesség |  19 051 562[1] (2023) |
| Növekedés | 1,19% (2023) |
| Születési arányszám |  9,292 születés/1000 fő (2023) |
| Halálozási arányszám |  13,393 halálozás/1000 fő (2023) |
| Teljes termékenységi arányszám | 1,71 (2022)[2] |
| Hivatalos nyelv | román nyelv |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Románia demográfiája témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Románia népessége 2021. január 1-jén a hivatalos adatok szerint 19 186 201 volt[3] 2012-es hivatalos adatok szerint a lakosság 88,1%-a román, 6,1%-a magyar volt.[4]
Románia lakossága a 21. században az általános európai trendeknél is erőteljesebben csökken. A 2002-es 21,83 milliós szám 2014-re 19,95 millióra esett vissza.[5] A csökkenés okai között a magas halandóság és az alacsony születésszám mellett a jelentős kivándorlás is nagy szerepet játszik.[5]
A romániai népességfejlődés 20. századi sajátossága, hogy a hatvanas évek derekán megindult erőteljes születésszám-csökkenést a kommunista diktatúra szigorú abortusz- és családtervezési tilalom bevezetésével 1967-ben megállította, és a népességszámnak az európai tendenciáknak megfelelő stagnálása, majd csökkenése így 1990 utánra tevődött át. Az 1989-90-es rendszerváltás egy sor különböző demográfiai mutató esetében mérföldkővé vált. A születések száma csökkent, a házasságkötés átlagos életkora kitolódott, a válások száma növekedett. Számottevően nőtt a születéskor várható átlagos élettartam, és a csecsemőhalandóság a történelemben először 10 ezrelék alá süllyedt.[6]
A városiak alacsonyabb termékenysége magasabb válási aránnyal párosul. A Közép-Európára jellemző késői gyermekvállalás, az alacsony termékenység és a nagyobb válási arányszám elsősorban a fővárost és a nyugati régiót jellemzi. A partiumi megyék magas halandósága pedig a szomszédos magyarországi Észak-Alföld adataihoz hasonlít.[6]
A korábbi tendenciáktól eltérően a gazdaságilag legnehezebb helyzetben lévő megyékben a demográfiai mutatók is rosszabbodnak.[6]
A belső vándorlás terén az országban három fő bevándorlási centrum volt az 1989-es rendszerváltásig, Bukarest, Brassó és Temesvár. A fö kibocsátó régió az 1960-as évekig Olténia volt, majd Moldva régió vette át a vezető szerepet. Az 1980-as években és az 1990-es évek elején az etnikai migráció csökkentette a népességszámot, a német és a magyar kisebbségeknek az anyaországba történő vándorlása révén. Az 1990-es évek derekától, különösen 2002-től egyre erősödik az Európai Unió nyugati felébe irányuló migráció.[6]
Népszámlálások
[szerkesztés]A mai Románia területén először külön-külön a román fejedelemségekben, Havasalföldön és Moldvában 1838-ban, majd Ó-Romániában 1860-ban, aztán 1899-ben és 1912-ben tartottak, már modern értelemben, népszámlálást. Erdélyben az osztrák uralom idején 1850-ben és 1857-ben, majd a kiegyezés után a magyar hatóságok 1869-ben, 1880-ban, 1890-ben, 1900-ban és 1910-ben hajtottak végre népszámlálást. A mai országterületre vonatkozóan először 1930-ban, részlegesen (a háborús elcsatolások miatt) 1941-ben , majd 1956-ban, 1966-ban, 1977 -ben, 1992-ben és 2002-ben került sor népszámlálásokra.[7] A legfrissebb adatok 2012-ből és 2021-ből állnak rendelkezésre.
Népességszám
[szerkesztés]Románia népessége 1930 után viszonylag egyenletesen gyarapodott, az 1930. évi 14 milliónyiról 1989-90-ben érte el az eddigi maximumot, a mintegy 23 millió főt. 1940 és 1949 között a II. világháború miatt visszaesett a lélekszám, 1964-1967 között pedig a nemzetközi trendekkel összhangban már csökkent a születésszám. Emiatt a Ceausescu-rendszer szigorú abortusztilalmat vezetett be, ami a születések számában rövid időre hatalmas kiugrást eredményezett.
A rendszerváltást követően a népességszám viszonylag lassú ütemben folyamatosan csökken. 2002-ben az országban 21 680 974 személy élt, már mintegy 1,1 millió fővel, illetve 4,2 százalékkal kevesebb, mint 1992-ben. A népességfogyás oka elsősorban a nagyarányú kivándorlás (830 000 fő), ezt követi a természetes fogyás, a születési és halálozási szám közötti különbség.(300 000 fő}.
A lakosság megoszlása településtípusok szerint
[szerkesztés]1930-ban még a népességnek csak 20%-a élt városokban és 80%-a falun. 1948-ban a városi népesség aránya még mindig csupán 23,6% volt. 1965-ig ez a szám 33%-ra, majd 1966-ban 38%-ra növekedett, részben számos község várossá nyilvánítása miatt. Ezt követően 1974-ig az arányok nem változtak lényegesen, majd 1975-től 1989-ig a városi népesség aránya Ceausescu erőltetett iparosítási és urbanizációs politikájának eredményeként 53%-ra emelkedett. Ez a rendszerváltást követően is tovább emelkedett 55%-ig, mert a korábban erőszakkal vidékre helyezett értelmiségiek egy része visszaköltözött a városokba.[8]
Nemzetiségi összetétel
[szerkesztés]
A 2002-es népszámlálás szerint a népesség közel 90%-a román nemzetiségű, a második legnagyobb etnikum a romániai magyarság, 6,6%-kal, arányuk országos szinten 0,5%-kal csökkent 1992 után, létszámuk pedig majdnem 12%-kal. A csökkenés oka főleg a kivándorlás, valamint a romániai átlagnál alacsonyabb születésszám.[9]
Roma nemzetiségűnek 535 140 fő, 2,5% vallotta magát. A számos további nemzeti kisebbség részaránya külön-külön nem érte el a 0,3%-ot. Nemzetiség szerint a németek száma csökkent a leginkább, míg a romák és a muzulmán kisebbségek, valamint a bevándorlással is növekedő olaszok és görögök gyarapodtak. Új bevándorlóként jelent meg a statisztikában 2249 kínai.[9]
Kor szerinti összetétel
[szerkesztés]A román népesség kor szerinti összetétele igen kedvezőtlenül alakul. A 15 évesnél fiatalabb korcsoportok aránya a szüleik generációjának tekinthető 25-39 éveseknek mindössze a 60-70%-át teszik ki, ami a népesség intenzív elöregedését vetíti előre. A leginkább elöregedett népesség a fővárosban és az ország déli részén található.[10]
Vallások
[szerkesztés]
- Román ortodox egyház — 86,7%
- Római katolikus egyház — 4,7%
- Protestantizmus (kálvinizmus, luteránusok, unitarizmus, pünkösdizmus, baptizmus, adventizmus) — 5,3%
- Görögkatolikus — 0,9%
- Iszlám — 0,3%
- Ateizmus — ≈0,04% (9,271 fő)
- Vallás nélküliek — 0,1%
- Más vallások — 2,0%
- Nem nyilatkozott — 0,1%
Az Erdélyben régen jelentős görög katolikus vallás teljesen visszaszorult. A református és az unitárius egyházak hatása túlnyomórészt a romániai magyarokra terjed ki, hasonlóképpen római katolicizmus is, de van számottevő román és más anyanyelvű római katolikus népesség is, különösen Moldvában és Bukarestben.[10]
Bevándorlás
[szerkesztés]A nagy kivándorlás mellett van bizonyos Romániába irányuló bevándorlás is. A külföldön született lakosok száma (az Eurostat szerint):[11]
| 2013 | 2015 | 2017 | |
|---|---|---|---|
| Össznépesség | 19,724,074 | 19,720,647 | 19,644,350 |
| Összes bevándorló | 182,939 | 281,048 | 421,801 |
 Moldova |
59,670 | 114,654 | 161,846 |
  Olaszország |
22,486 | 38,580 | 56,515 |
 Spanyolország |
18,827 | 29,937 | 42,165 |
 Ukrajna |
8,743 | 11,900 | 16,729 |
 Egyesült Királyság |
2,604 | 5,208 | 15,346 |
 Németország |
3,759 | 6,552 | 15,121 |
 Franciaország |
3,780 | 6,471 | 12,589 |
 Bulgária |
11,163 | 10,465 | 10,646 |
 Magyarország |
5,795 | 6,420 | 8,184 |
 Törökország |
5,057 | 7,986 | |
 Görögország |
4,085 | 4,653 | 6,494 |
 Oroszország |
4,952 | 5,269 | 6,063 |
 Kína |
2,978 | 3,722 | 5,068 |
 Egyesült Államok |
2,360 | 2,876 | 4,428 |
 Szíria |
2,295 | 2,576 | 3,492 |
 Izrael |
1,665 | 1,837 | 2,936 |
 Belgium |
54 | 1,102 | 2,650 |
 Irak |
1,136 | 1,419 | 2,338 |
 Szerbia |
1,529 | 5,783 | 2,296 |
 Ausztria |
121 | 509 | 1,934 |
 Írország |
22 | 657 | 1,876 |
 Tunézia |
1,034 | 1,062 | 1,627 |
 Irán |
1,114 | 1,261 | 1,464 |
 Portugália |
81 | 364 | 1,377 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Populația rezidentă la 23 martie 2023 (román nyelven). insse.ro . Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2023. március 23.)
- ↑ World Population Dashboard – Romania
- ↑ Populaţia rezidentă la 1 ianuarie 2021 (román nyelven). insse.ro . Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2021. augusztus 30.)
- ↑ COMUNICAT DE PRESĂ : 2 februarie 2012 privind rezultatele provizorii ale Recensământului Populaţiei şi Locuinţelor. Recensamantromania.ro , 2011 [2019. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 3.)
- ↑ a b Populația României, creșterea alarmantă: Suntem la nivelul Germaniei. Anual cresc 17 orașe mici (román nyelven). Ziare.com, 2015. december 10.
- ↑ a b c d Veres 163. o.
- ↑ Veres 127. o.
- ↑ Veres 128. o.
- ↑ a b Veres 129. o.
- ↑ a b Veres 130. o.
- ↑ Population on 1 January by age group, sex and country of birth. Eurostat
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Demographics of Romania című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Veres: Veres Valér: Népesség és népesedés. In Benedek József (szerk): Románia- Tér, gazdaság, társadalom. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet; Bukarest: Kriterion. 2011. ISBN 978-973-26-1038-1