Rohonczy Gedeon
| Rohonczy Gedeon | |
 | |
| Született | 1852. január 15. Budapest |
| Elhunyt | 1929. október 14. (77 évesen) Budapest |
| Párt | Szabadelvű Párt |
| Választókerület | Törökbecse |
| Szülei | Rohonczy Lipót, Sissányi Klára |
| Házastársa | Lónyai Flóra |
| Foglalkozás | földbirtokos |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rohonczy Gedeon témájú médiaállományokat. | |
Felsőpulyai Rohonczy Gedeon Pál Zsigmond Miklós (Pest-Buda, 1852. január 15. – Budapest, 1929. október 14.), országgyűlési képviselő, földbirtokos.[1][2]
Élete
[szerkesztés]
A római katolikus nemesi származású felsőpulyai Rohonczy család sarja. Édesapja, Rohonczy Lipót (1807–1861), földbirtokos,[3] 1848-ban a szabadságharc alatt a Károlyi-huszárezred ezredese volt. A forradalom végén megsebesült, elfogták és halálra ítélték. Barátai közbenjárására azonban ítéletét életfogytiglani rabságra módosították. Olmützben raboskodott, 1851-ben, Gedeon születése előtt pár hónappal (más források szerint már egy évvel korábban) kegyelmet kapott. 1861-ben halt meg.[4] Édesanyja törökbecsei Sissányi Klára (1817–1861), Törökbecse kegyurának, Pavle Hadžimihajlonak az unokája, akinek a 2000 holdas törökbecsei hozománya alapozta meg a Rohonczy család uradalmát.[5] Rohonczy Gedeonnak három fiú- és két leány testvére volt: Rohonczy László (1852–1873), az ikertestvére;[6] Rohonczy Aladár (1845–1902);[7] Rohonczy Ödön (1846–1896), cs. és kir. huszárkapitány;[8] báró muraniczi Horváth Gedeonné Rohonczy Ilona (*1848–†?);[9] és Rohonczy Mária.
Tanulmányai befejeztével törökbecsei birtokán gazdálkodott. 1874-ben eljegyezte Lónyai Flórát, Lónyai Albert leányát,[10] majd 1875. május 4-én megházasodott.[11] Az 1879-es szegedi árvíz alkalmával helyettes kormánybiztos volt és részt vett a mentési munkálatokban, amiért a királytól elismerő nyilatkozatot nyert.
A Tisza Kálmán által vezetett Szabadelvű Párt tagja, amely 30 éven keresztül kormányozta az országot. A parlamentben a Vízügyi bizottság munkájában vett részt. 1878 és 1901 között Törökbecse képviselője.[12]
Ismert volt bőbeszédű és mulatságos parlamenti beszédeiről, amelyet Mikszáth Kálmán is kifigurázott írásaiban.[13]
Párbajozott több alkalommal. Báttaszéki Lajossal történt párbaja miatt egy napi fogházzal büntették.[14]
Folyosói szóváltás és lökdösődés után Rohonczy Gedeon kormánypárti képviselő rálőtt az őt és párttársait hevesen szidalmazó fiatalemberre, Schamorzil Kálmánra, akinek a sérülése nyolc napon belül gyógyult.[15]
1898. február 14-én azonban kilépett a szabadelvű pártból. Kilépésének egyik okát a február 12-én és 13-án tartott képviselőházi ülésen mondott beszéde idézte elő, melyben az 1896. általános választásokat bírálta. A másik ok a Bánffy-kormányzat erélytelensége volt a szocialista mozgalommal szemben.[16]
A törökbecsei kerületben az 1901-es választásokat elveszítette a szerb Pavlovics Ljubomir ellen. A mandátum odaadása ellen izgatás címén fellebbeztek, de a bíróság elutasította ezt és jóváhagyta a választás eredményét.[17]
1902-ben a megismételt tápéi választáson is elindult, de Kelemen Béla függetlenségi és 48-as párti jelölt legyőzte, így megszűnt parlamenti képviselő lenni.[18]
Munkái
[szerkesztés]- Jelszó «Az őrült». "Rohonczy Gedeon országos képviselőnek a magyar parlamentben az agrar-socialismus (recte communismus) megfékezése és megoldása szempontjából, a sajtószabadság ellen állítólag elkövetett sérelmének önigazolása. Az e füzetből befolyt tiszta jövedelem az alföldi inségesek segélyezésére fog fordíttatni. Bpest, 1898. márcz."
- Csemege-szőlőnknek exportálhatása. Budapest, 1899. okt. 7.[19]
Gazdálkodó
[szerkesztés]Rohonczy Gedeon törökbecsei földbirtokos 1890 után a gyöngyszigeti földbirtokon honosította meg egy Észak-Afrikából hozott szőlőfajtát, amelyből a híres krokán bor készül.[20]
Céltudatos nemesítés eredményeként született Rohonczy Gedeon Tisza gyöngye sárgadinnyefajtája.[21]
Részt vett az 1902-ben megalakult „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete"-ben. Birtoka 650 kataszteri holdra terjedt ki, ahol 100 kataszteri holdon termesztett 120 különböző fajtájú szőlőt.[22]
Lótenyésztő, istállótulajdonos
[szerkesztés]Alagon és Törökbecsén is tartott fenn istállót, 1901-ben 22 "idomítás alatt" álló lova volt, amivel szép eredményeket ért el lóversenyeken.[23]
1901 tavaszán vette fel Fred Foster amerikai trénert, akinek módszerével zajos sikereket ért el.[24]
Egy ideig lovak versenyeztetésével is foglalkozott, míg egy Foster nevű amerikai idomárt nem alkalmazott, akiről kiderült (?), hogy doppinggal ért el sikereket Rohonczy lovaival.[25]
1910-ben feloszlatta istállóját,[26] de tenyésztéssel továbbra is foglalkozott.
Korcsolyázó
[szerkesztés]
Rohonczy Gedeon feltalálta a Kolombus néven ismert korcsolyát, ami könnyű fel- és lecsatolásáról lett híres.[27]
"«Columbus» a neve az ujonan feltalált korcsolyának, s a feltaláló Kobonczy Gedeon ur, aki már a korcsolyánál egy bokakötő alkalmazásával is magára vonta a figyelmet. De ez uj találmánya valójában genialis és valódi Columbuslojás, egyszerű és czélszerü, s hivatva látszik lenni, az eddig alkalmazott összes korcsolyákat a forgalomból kiszorítani.
Rohonczy Gedeon ur már 11 államban szerezte meg a kiváltságot korcsolyáira, s a jövő hó elején már kapható lesz Budapesten."[28]
Amerikai szabadalmat szerzett egy bokatámogató korcsolyapántra is.[29]
A jégtánc első hazai virtuózai között szerepel Jungfer Matild és Rohonczy Gedeon párosa. Rohonczy az 1890-es években pompás jégünnepélyeket is szervez majd a báli szezonban, látványos díszletekkel, jelmezes bemutatókkal, több ezer fő részvételével. Jungfer Matildban a világszínvonalú díszmű-lakatos és gyáros, Jungfer Gyula leányát sejtjük.[30]
"A budapesti korcsolyázó egyesület villamos gömbökkel és reflektorokkal kivilágított jégpályáján mult vasárnap este (1893 január 15) nagyszabású jelmezes korcsolyünnepély folyt le. A jégre csak jelmezben és korcsolyával lehetett jutni. A jégpályának a Nádor-sziget felé esö oldalán volt felépítve az impozáns jégvár. Nagy hódombot emeltek s azt bástyaalaku falakkal vették körül. A jégvár előtt egy csomó jegesmedve bámulta a két jeges gigerli művészies korcsolyázását. A jégvár tetején a katona banda játszott, mig odabenn, mint utóbb kitűnt. Hófehérke didergett, várva derék felszabaditóját, Karneval herczeget, kinek nagy serege a bekerített vár közelében mutatkozott."[31]
1893 júliusában a Dobsinai-jégbarlangban jégünnepélyt rendezett, kosztümös jégtáncosok részvételével.[32]
Párbajhős
[szerkesztés]Duka Péter, 1878
A budapesti kir. ügyészség megkeresése folytán, a budapesti kir. rendőrség 1878. nov. 6-án 55193. sz. a. jelentésében előadja, hogy Rohonczy Gedeon orsz. képviselő és báró Duka Péter pisztolylyal párbajt vivtak; a párbajnál tanuk báró Üchtritz Zsigmond, Kiss Miklós és gr. Teleky Domokos orsz. képviselők voltak.
A mentelmi bizottság megtagadta a képviselő vizsgálat alá helyezését, mert nem látta bizonyítottnak a párbaj megtörténtét.
Hieronymi Károly, 1882
Hieronymi Károly volt államtitkárral vivott párbaja.
Várady Gábor, 1882
A budapesti kir. törvényszék büntető osztálya 16,632. B. 1882. szám alatt tudatja, hogy Várady Gábor és Rohonczy Gedeon képviselők 1882. évi június 3-án tartott nyilvános ülésében párbaj vétségében bűnösöknek mondattak ki és egyenként két-két heti államfogházbüntetésre ítéltettek.
Bátaszéky Lajos, 1894
1894 márczius hó 9-én Rohonczy Gedeon orsz. képviselő és Bátaszéky Lajos hírlapíró között a budapesti athletikai klub helyiségeiben kardpárbaj volt, mely Bátaszéki Lajos megsebesülésével végződött. A Kúria 14 nap fogházbüntetést szabott ki rá, amit később 1 napra csökkentettek.[33]
Dániel László, 1899
1899. évi január hó 19-én Dániel László földbirtokossal pisztolypárbajt vívott és ez által a büntető-törvénykönyv 296. § ába ütköző vétséget követtet el. 2 nap fogházra ítélték.
Ugron Gábor, 1890
Ugrón Gábor és Rohonczy Gedeon orsz. képviselő urak folyó év márczius hó 10-én kardpárbajt vivtak. A kir. ügyészség indítványára a budapesti kir. törvényszék vizsgálatot rendelt el.
Házasságai és örökösei
[szerkesztés]Feleségül vette 1875. május 4.-én a régi köznemesi származású nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay Flóra (*1854.†1929. november 13.) kisasszonyt,[34] akinek a szülei nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay Albert (1823–1904), földbirtokos, Ugocsa vármegye főispánja, és felsőkubinyi Kubinyi Róza (1827–1863) voltak. A boldogtalan gyermektelen házasság végül válásban végződött.[35][36]
Rohonczy Gedeon Kreutzer Etelkával (*Ferencvárosi, Pest, 1865. december 15.–†?) élettársi kapcsolatban élt hosszú évekig. Rohonczy Gedeon miután elvált Lónyay Flórától hamarosan feleségül vette 1896. április 28.-án Budapesten özvegy lülei és sötétkúti Lülley Albert Bertalanné Kreutzer Etelkát,[37] Kreutzer Károly, építész és Haag Emília lányát. Ekkor Rohonczy Gedeon Kreutzer Etelka két árva leányát örökbe fogadta, és a saját gyerekeiként nevelte fel, örökségében részesítette őket.[38][39]
- Rohonczy (Lülley ) Etelka Gizella (*Budapest, 1890. május 10.-†?). Eredetileg Kreutzer Etelka és lülei és sötétkúti Lülley Albert Bertalan (1814–1895), 1848–49-es honvédfőhadnagy, budapesti ügyvéd lánya.[40] 1897-ben keresztapja, Rohonczy Gedeon, a kislányt örökbefogadta és ezzel a "Rohonczy" vezetéknevet is ráruhazták.[41][42] Férje, sombereki Sauska István János Jenő (*Bár, Baranya vármegye, 1886. április 24.–†Budapest, 1918. április 21.), földbirtokos, tartalékos huszár főhadnagy.[43][44]
- Rohonczy (Lülley) Mária Margit (*Budapest, 1891. június 3.–†Bécs, 1962. október 15.). Eredetileg Kreutzer Etelka és lülei és sötétkúti Lülley Albert Bertalan (1814–1895), 1848–49-es honvédfőhadnagy, budapesti ügyvéd lánya.[40] 1897-ben keresztapja, Rohonczy Gedeon, a kislányt örökbefogadta és ezzel a "Rohonczy" vezetéknevet is ráruhazták.[45] Férje, báró mezőszegedi Szegedy-Ensch Sándor (*Gyöngyöshermán, 1893. május 5.- †Rohonc, 1984. október 1.) huszárfőhadnagy.
Sauska Istvánné Rohonczy Etelka unokája Sauska Krisztián, aki Amerikában lett vagyonos ember, majd Villányban hozott létre pincészetet.[46]
Sauska Istvánné Rohonczy Etelkának egy másik unokája Jármy Péter vállalkozó, a Budapesti Agrárkamara alelnöke.[47]
Dr. Horányi Béla felesége, Rohonczy Etelka Erzsébet (*Törökbecse, Torontál vármegye, 1903. november 19.–†Budapest, 1994. április 23.) Rohonczy Gedeon unokatestvére.[48]
Öröksége
[szerkesztés]
A Gyöngy-szigeten (Biserno ostrvo) áll a Rohonczy által a 19. sz. végén épített kastély, amely ma romos állapotban van.[49]
A törökbecsei katolikus temetőben van a Rohonczy család síremléke, amelyet az Aracs Pusztatemplom Polgári Társulás kezdeményezésére és szervezésében a helyi fiatalok rendbehoztak.[50]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ familysearch.org római katolikus anyakönyvek - 1852. Belvárosi - Pest - Rohonczy Gedeon keresztelője
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Rohonczy Gedeon
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Rohonczy Lipót
- ↑ Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.
- ↑ A Gyöngysziget http://www.torokbecse.org.rs/index.php?option=com_content&view=article&id=49:a-gyongysziget&catid=10:gyongysziget&Itemid=14[halott link]
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések -Rohonczy László
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések -Rohonczy Aladár
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések -Rohonczy Ödön
- ↑ familysearch.org Rohonczy Ilona keresztelője
- ↑ Vadász- és Versenylap 1874 / 10. szám
- ↑ http://www.geni.com/people/Gedeon-Rohonczy/6000000009755326615 Gedeon Rohonczy adatlapja
- ↑ http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/almanach.html Archiválva 2010. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Országgyűlési Almanach
- ↑ http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/mikszath/cikkek2/html/index.htm Mikszáth Kálmán: Cikkek és karcolatok
- ↑ http://www3.arcanum.hu/onap/pics/a.pdf?v=pdf&a=pdf&p=PDF&id=kn-1896_3/kn-1896_3%20345&no=0 Képviselőházi Napló 1896 III. kötet
- ↑ http://www.ketezer.hu/menu4/2007_11/bihari.html Archiválva 2010. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Bihari Péter: Az 1889-es “nagy véderővita”
- ↑ Farkas József: „Földet és jogot a népnek” - A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig (Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. Szeged, 1990.)
- ↑ Pesti Hírlap, 23. évfolyam, 1901-12-08 / 339. szám
- ↑ Budapesti Hírlap, (22. évfolyam, 1902-12-12 / 340. szám
- ↑ http://www.elib.hu/03600/03630/html/r/r21892.htm Szinnyei: Magyar írók
- ↑ http://vajdasag.rs/T%C3%B6r%C3%B6kbecse Archiválva 2011. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Törökbecse - a Vajdaság enciklopédiája
- ↑ http://mek.niif.hu/02100/02185/html/1102.html Magyarország a XX. században - Növénynemesítők
- ↑ Móra Ferenc Múzeum évkönyve, 2012
- ↑ Vadász- és Versenylap, 1901-02-23, 8. szám
- ↑ Vadász- és Versenylap 45. évfolyam, 1901-06-14 / 43. szám
- ↑ http://www.mno.hu/portal/657767 Archiválva 2009. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Nyálas történetek - Dopping a magyar lóversenyeken
- ↑ Vadász- és Versenylap, 1910-10-28 / 98. szám
- ↑ http://4evszaksport.hu/sport-tortenetek/korcsolyazasrol Archiválva 2010. december 12-i dátummal a Wayback Machine-ben A korcsolyázásról
- ↑ Vadász- és Versenylap 1890-01-10, 2. szám
- ↑ http://www.google.com/patents/US459616?hl=hu Ankle Supporter for Skaters
- ↑ http://www.budapestfolyoirat.hu/archivum/2011/12/353-ujje-a-ligetben Archiválva 2012. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben Ujjé(g) a Ligetben
- ↑ Vadász- és Versenylap 1893-01-22, 4. szám
- ↑ Vadász- és Versenylap, 1893-08-06, 42. szám
- ↑ Képviselőházi irományok, 1896. III. kötet
- ↑ Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)1929-11-24 / 44. szám
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Lónyay Albert
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Lónyay Albertné Kubinyi Roza
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - IV kerület - Budapest - 1896. április 28. - Rohonczy Gedeon és Kreutzer Etelka házassága
- ↑ familysearch.org római katolikus anyakönyvek - Ferencvárosi - Pest - keresztelők - 1865 - Kreutzer Etelka keresztelője
- ↑ familysearch.org római katolikus anyakönyvek - Erzsébetvárosi - Budapest - 1892. április 28. Lülley Albert ügyvéd és Kreutzer Etelka házassága
- ↑ a b Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Lülley Bertalan
- ↑ familysearch.org. - római katolikus anyakönyvek - Budapest - Belvárosi - 1890- Rohonczy (Lülley) Etelka keresztelője
- ↑ Bejegyezték: 1897. április 13.-án (Igazságügyi minisztérium rendelete: 1897/14110).
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Sauska István
- ↑ famiylsearch.org - római Katolikus anyakönyvek - Bár - Baranya vm- Sauska István keresztelője
- ↑ familysearch.org. - római katolikus anyakönyvek - Budapest - Belvárosi - 1891- Rohonczy (Lülley) Marietta keresztelője
- ↑ http://www.bortarsasag.hu/hu/archivum/sauska-pinceszet Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Sauska Pincészet
- ↑ http://www.whoiswho-verlag.ch/versionnew/ungarn/verlag/63.php?txt_Language=HU&real_str_PersID=HU10004247&uniqueID=8c0f10e2-fe74-485c-830a-449f86a78284 Hübner's Who Is Who
- ↑ Etelka Erzsebet Rohonczy, de Felsopulya (magyar nyelven). geni_family_tree. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
- ↑ http://www.panoramio.com/photo/4115741 Archiválva 2016. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Castele Rohonczy Gideon
- ↑ http://archiv.magyarszo.com/arhiva/2004/mar/08/main.php?l=kozeletunk.htm Archiválva 2012. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben Rendbehozták a Roharczy család sírboltját
Források
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
- Országgyűlési képviselők (1878–1881)
- Országgyűlési képviselők (1881–1884)
- Országgyűlési képviselők (1884–1887)
- Országgyűlési képviselők (1887–1892)
- Országgyűlési képviselők (1892–1896)
- Országgyűlési képviselők (1896–1901)
- Országgyűlési képviselők (Szabadelvű Párt)
- Magyar korcsolyázás
- 1852-ben született személyek
- 1929-ben elhunyt személyek
- Törökbecseiek