Ritter-Rédei János

Ritter (Rédei) János
1890-ben
Született	Ritter János 1846. május 16. Kőszeg
Elhunyt	1911. január 23. (64 évesen) Orosháza
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Tomcsányi Ida (1851–1923) (h. 1870–1911)
Gyermekei	Károly (1872–1952) Sándor (1878–1915)
Szülei	Ritter Sámuel és Zwaller Mária
Foglalkozása	evangélikus néptanító, karnagy.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tomcsányi Ida Ritter-Rédei János felesége 1890-ben

Az evangélikus templom Orosházán 2021-ben. Ritter-Rédei János 1865-től segédtanítói állást kapott az evangélikus egyháznál. 1868-tól 1900-ig tanítóként szolgált. Az egyházban karnagyként is dolgozott.

2004-ben Rédei (Ritter) János neve is az Orosházi Evangélikus templom kertjében elhelyezett lelkészek és tanítók emléktáblái közé került.

Ritter (Rédei) János (Kőszeg, 1846. május 16. – Orosháza, 1911. január 23.) evangélikus néptanító, karnagy.

Származása

Ritter János szülei Ritter Sámuel I. (Kőszeg, 1814. szeptember 18. – Kőszeg, 1863. február 18.) szőlőműves és Zwaller Mária. (Kőszeg, 1814. július 5. – Kőszeg, 1875. december 10.) Házasság: Kőszeg, 1839. július 2. Ritter János és két fia Károly és Sándor 1896-ban nevüket Ritterről Rédeire változtatták. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 78052/1896. Ritter János Orosházán 1870. szeptember 27.-én vette feleségül Tomcsányi Idát. Tomcsányi Ida szülei Tomcsányi (tomtsinfalvi) József, evangélikus, Nagyszénási tanító és Folkusházy Erzsébet. Lakhely Orosháza. A Tomcsányi család nemes család volt., ld.: Nagy Iván: Magyarország családai. Tizenegyedik kötet. Tomcsányi család (Tomcsínyi) A Folkusházyak is nemesek voltak, ld.: Nagy Iván: Magyarország családai. Negyedik kötet. Folkusházy család.

Szakmai életútja

Koszorús Oszkár kutatásai alapján a következőket tudjuk Ritter Jánosról: „ipariskolai igazgató, karnagy. Az úgynevezett boldog békeidőkben élt. A kiegyezés előtt jött Orosházára, Művészember volt, azonban a helyi néppel: földművesekkel, iparosokkal, kereskedőkkel fennálló napi kapcsolata, életük megismerése, az évek folyamán reálisan gondolkodó, tenni akaró értelmiségivé érlelte. Tudta azt, hogy csak kiművelt emberfők szerezhetnek megbecsülést Orosházának, bizonyára azért is vállalta elsőként a megalakuló tanonciskola igazgatói tisztét. Szülei: Ritter Sámuel és Zwaller Mária gazdálkodók voltak.

Ritter János útja a soproni tanítóképzőből 1865-ben egyenesen Orosházára vezetett, ahol segédtanítói állást kapott az evangélikus egyháznál. Egyszer engedett a csábításnak, amikor 1 hónapra a Szepes megyei Gölnicbányára ment, valószínű, hogy csak ijesztgetni próbálta munkaadóit, mert aztán haláláig választott falújában, Orosházán maradt. 1868-ban itt is rendes tanító lett, visszafoglalta állását. Díjlevele szerint szabad lakást kapott, évente 70 köböl búzát, 50 font húst, 30 font faggyút, 50 font sót, 2 akó bort, 3 öl fát, 37 hold szántóföldet és készpénzben 79 forintot. A belterületi iskolában 140-160 gyereket tanított egy tanteremben.

A napi munka mellett a pedagógia elméleti kérdései is érdekelték, például az Orosháza című lap 1878-as évfolyamában három részes vezércikket írt Fegyelemtartás a népiskolában címmel. Plusz feladatokat is vállalt: egy feljegyzésből megtudjuk, hogy 1883-ban „Ritter úr tanítja saját termében a földműves ismétlőket, míg az iparos ismétlősök oktatására a Kotsondi-féle iskolát jelölték ki." A tanítási idő szombat délután 1-4-ig, vasárnap délelőtt 8-10-ig tartott, majd istentiszteletre mentek a tanulók. Ideérkezése után egyik első dolga volt, hogy 1865-ben 22 férfi taggal létrehozta az Orosházi Dalegyletet, főként fiatal iparosokból. Gyakran szerepeltek dalestélyeken, a templomban, temetéseken. Többször viselte az Orosházi Tanító Fiókegylet elnöki (pl. 1883-1884), alelnöki tisztségét, első könyvtárosa volt az 1867-ben alakult Orosházi Polgári Olvasókörnek, tevékenyen munkálkodott az Orosházi Kaszinó vezetőségében is. Néhányszor írtak a helyi lapok arról, hogy a pusztaföldvári kincstári földek megvásárlása után rendezett hatalmas ünnepség egyik fő szervezője volt. 1870-ben házasságot kötött egy tekintélyes orosházi család, Tomcsányi József és Folkusházy Erzsébet lányával, a 17 éves Idával. Sorban születtek gyermekeik: János, Károly, Mária, Elemér, Sándor, Béla.

Életének külön fejezetét jelenti az, hogy 1884-ben Orosházán megindult az iparostanonc iskola, amelynek alapító igazgatója lett. Az iskolarendszerű tanoncoktatásban a gyakorlati képzés kapott nagyobb teret, Ritter azonban mindig fontosnak ítélte meg az elméleti tárgyak tanítását is. Négy szakmai csoportot alakítottak ki, mégpedig a szabó, a csizmadia. a fémipari és az építőipari tagozatot. Kezdetben munkatársai voltak még Podsztrelen György, Varga István és a fiatalon elhalt Erőss Sámuel. Fiatalon, 1900-ban nyugdíjba vonult. Utolsó éveit Terényi (ma Dózsa György) utcai házában töltötte családi körben, tüdőgyulladás vetett véget életének. Fiai közül Rédei Károly 1910-ig pusztaföldvári evangélikus lelkész volt, majd Nagykárolyba került, tucatnyi népszerű vallásos könyvet írt.”

2004-ben Koszorús Oszkár levéltáros kezdeményezésére Rédei (Ritter) János neve is az Orosházi Evangélikus templom (H-5900 Orosháza Thék Endre utca 2.) kertjében elhelyezett lelkészek és tanítók emléktáblái közé került. A döntést a presbitérium hozta. Ld. Koszorús Oszkár cikkét: Veres Józsefre és Rédei (Ritter) Jánosra emlékezve. Orosházi Harangszó. XI. évfolyam. 3. szám. 2004. pünkösdje.

Források

• Koszorús Oszkár. Orosháza jelesei. a XIX. század végéig. I. Orosháza Város Önkormányzata. 1994. 147-148.
• Koszorús Oszkár. Rédei (Ritter) János, tanító, az első orosházi ipariskolai igazgató. In.: Dr. Szabó Ferenc, szerkesztő. 120 éves az Orosházi Ipartantestület. 1885-2005. Orosháza, 2005. 276-277.
• Koszorús Oszkár: Veres Józsefre és Rédei (Ritter) Jánosra emlékezve. Orosházi Harangszó. XI. évfolyam. 3. szám. 2004. pünkösdje.
• Fotóalbum. Rédei-Ritter János (1846-1911) Orosháza, kb. 1890. Megőrizte Fazekas Mária (Jászberény) Beküldő Rédey Katalin (Pécs) és Rédei-Ritter Jánosné, Tomcsányi Ida (1851-1923) Orosháza, kb. 1890. Megőrizte Fazekas Mária (Jászberény) Beküldő Rédey Katalin (Pécs) Orosházi Harangszó. XXIV. évfolyam. 4. szám. 2017. advent-karácsony
• Csete Ilona: Márványba vésve az elődök neve. Lelkészekre és tanítókra emlékeznek az evangélikus templomkertben. Békés Megyei Hírlap. 2004. július 26. (59. évfolyam, 173. szám. 6. oldal)
• Dr. Sipos III. Béla: A Murár-Rédey (Ritter) családfa. MATRIKULA 2018. 1. szám. A Murár-Rédey (Ritter) családfa 2. rész. MATRIKULA 2018. 2-4. szám.
• Híres Orosháziak. Ritter-Rédei János. Orosháza
• Híres Kőszegen születtek. Ritter-Rédei János. Kőszeg
• Ritter-Rédei János. Magyar Családtörténet-Kutató Egyesület. (MACSE). Ismert személyek anyakönyvi bejegyzései. Projektvezető: Dr. Hatvany Béla Csaba.
• Koszorús Oszkár. Orosházi evangélikus évfordulók 2021-ben. 175 éve 1846. május 16-án Kőszegen született Rédei-Ritter János evangélikus tanító, ipariskolai igazgató karnagy. Orosházi Harangszó. 2020. 3. sz. advent-karácsony.
• Pedagógusok Arcképcsarnoka. Huszonkettedik kötet. Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület. Debrecen. Debrecen. 2023. HU ISSN 1589-4185. Sipos Béla: Ritter-Rédey János néptanító, iskola igazgató. 299-301.

• Rédei János nyugdíjas tanító Orosházán meghalt. Világ, 1911-02-08. 33. sz.

• Sipos Béla: A Rédey (Ritter)-Murár család története és családfája. OSZK-MEK.