Rheinsbergi atomerőmű
| Rheinsbergi atomerőmű | |
 | |
| Ország |  NDK |
| Hely | Rheinsberg |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1960–1966 |
| Megnyitás | 1966. március 11. (termelés: október 11.) |
| Rekonstrukciók évei | 1986 |
| Lebontás éve | 1992–1995 |
| Lebontás oka | környezetvédelmi megfontolás |
| Típus | VVER-210 |
| Elhelyezkedése | |
 Rheinsbergi atomerőmű
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 53° 08′ 49″, k. h. 12° 59′ 25″53.147000°N 12.990200°EKoordináták: é. sz. 53° 08′ 49″, k. h. 12° 59′ 25″53.147000°N 12.990200°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rheinsbergi atomerőmű témájú médiaállományokat. | |
A Rheinsberg város közelében, a Stechlinseé-n épült rheinsbergi atomerőműben működött a Német Demokratikus Köztársaság második nukleáris reaktora (a rossendorfi kutatóreaktor után). Az egy reaktorblokkos erőmű a szovjet elsőgenerációs atomreaktor demonstrációs modellje volt.
A kezdetek
[szerkesztés]A tervezés már 1956-ban, az építkezés 1960 januárjában kezdődött el. Az első ún. kritikus reaktorállapot[1] 1966. március 11-én állt be (a reaktorfedél akkor még nem volt rászerelve). A teljes technológiát üzemszerűen május 9-én indították be, a kereskedelmi energiatermelés október 11-én kezdődött.
Üzemi adatai
[szerkesztés]Szabványos, szovjet VVER-210-típusú nyomottvizes reaktor működött benne. Bruttó teljesítménye 70 MWe volt, de ebből 8 MWe-ra a kisegítő rendszerek működtetéséhez volt szükség, így a nettó kimeneti teljesítmény 62 MWe volt. Amint az üzemeltetési tapasztalatok nőttek, bruttó teljesítményét felemelték 75, majd 80 MWe-ra. A hűtővizet a Nehmitzseé-ből vételezték ki, és egy speciális csatornán keresztül a Stechlinseé-be engedték vissza. Az erőmű összesen 130 000 órát működött.
Leállítása
[szerkesztés]1986-ban, húszévnyi működés után felújítást végeztek rajta, hogy további hat évig működhessen. Németország újraegyesítése előtt, 1990-ben biztonsági problémák miatt mégis megtörtént az energiablokk ütemezett leállítása.
1995-re az erőművet korábban üzemeltető Energiewerke Nord GmbH felügyelete alatt leszerelték. A radioaktív anyagok egy ideiglenes tárolóba kerültek.
Az erőmű működése közben eltitkolt legsúlyosabb üzemzavar egy INES-2-es szintű esemény volt: az egyik hűtőköri cső szivárogni kezdett, de gyorsan kijavították. 2011-ben a Deutschlandradio Kultur készített egy rádiójátékot erről az eseményről. A „Rheinsberger Restlaufzeit” című, kitalált történetbe eredeti hangfelvételeket kevertek, amelyeken az atomerőmű egykori szóvivője rekonstruálja az eseményeket.
A területet bevizsgálták a tekintetben, hogyan lehet „zöldebbé” tenni, hogy lebontása után ipari park lehessen a helyén.
A kelet-német pénzen
[szerkesztés]Az 1971-es sorozatú kelet-német tízmárkás bankjegy hátoldalán egy, a Rheinsbergi atomerőmű vezérlőkonzoljánál dolgozó mérnöknő képe, az előlapon pedig a nők jogainak szószólója, Clara Zetkin volt látható.
Jegyzetek
[szerkesztés]Lásd még
[szerkesztés]- Atomerőművek az egykori Kelet-Németországban
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Rheinsberg Nuclear Power Plant című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.