Repcebecőmoly

Repcebecőmoly
Repcebecőmoly (Evergestis extimalis) a kölni állatkert gyűjteményéből
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Alrend: Valódi lepkék (Glossata) Alrendág: Heteroneura Öregcsalád: Pyraloidea Család: Fényiloncafélék (Pyralidae) Alcsalád: Dudvamolyok (Evergestinae) Nem: Evergestis Faj: E. extimalis
Tudományos név
Evergestis extimalis Scopoli, 1763
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Repcebecőmoly témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Repcebecőmoly témájú médiaállományokat és Repcebecőmoly témájú kategóriát.

A repcebecőmoly (Evergestis extimalis) a valódi lepkék közül a fényiloncafélék (Pyralidae) családjában a dudvamolyok (Evergestinae) alcsaládjába tartozó lepkefaj.

Elterjedése, élőhelye

Ez az európai faj Magyarországon is általános. Leggyakrabban a Tiszántúl és a Duna–Tisza köze déli részein, valamint a Dunántúl keleti felén találhatjuk meg.

Megjelenése

Sárga szárnyain kávébarnák a minták. Szárnyának fesztávolsága 23–26 mm.

Életmódja

Egy évben két nemzedéke nő fel úgy, hogy a kifejlett hernyó telel a föld alatt szőtt gubóban, majd tavasszal bábozódik.

A hernyó tápnövényei a keresztesvirágúak fajai. A csoportosan élő hernyók összeszövik a repce becőit, kerek lyukat rágnak beléjük és kirágják a magot. Hasonlóan károsítják a magnak termesztett retket és káposztát is.

Külső hivatkozások

• Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)